Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

BEVEZETÉS. Emberi, véges mivoltunk, s a bennünk lakozó életnek gyakorta fájdalmas szenvedések után való kikerülhetetlen elmúlása oly probléma, mely az emberiség- történetével egykorú. A baj, a fájdalom, s az élet kilobbanása ellen folytatott küzdelem a praehistorikus idők primitiv emberének gondolatvilágát épugy foglalkoztatták, akár csak a modern emberét. A korunkbeli fejlettségi fokra eljutott orvosi tudományok hosszú évezredek empirikus tapasztalatain épültek fel, s már a praehistorikus korszakok ősembere is rendelkezett bizonyos fokban kezdetleges orvosló tényezőkkel és gyógyító eljárásokkal, melyeket ugyan inkább csak ösztönösen és nem racionális alappal alátámaszthatóan alkalmaz. Az őskori, paleolith és neolith korbéli ember primitiv világszemlélete a bajokat és azok eredetét oly tüneményekkel és természeti jelenségekkel hozza összefüggésbe, amelyekhez az ő fejletlen elméje fel nem ér. A csillagok, viharok, égzengés, villámlás és egyéb égi tünemények az ősember képzetében haragvó és bajthozó lényekként élnek, akiket a bajtól és a fájdalomtól való szabadulás, valamint testi épségének megóvása érdekében néki kiengesztelnie kell. Eme kezdetleges daemonisztikus és animisztikus világszemlélete a fejlődés legközelebbi fokán már oda módosul, hogy a bajban és a fájdalomban isteni megpróbáltatás, vagy boszuállás müvét látja, s e theurgikus pathológiából tenyészik ki a pap orvos és a varázsló személye, aki a haragvó istenség s a rettegő ember közötti gyógyító megbékélést a legképtelenebb ceremóniának kíséretében közvetíti. Később, Babylon és Ninive idején, tehát Kr. e. 2000 körül, az immáron ezredévessé vált, mélyen inkarnálódott tradíciók alapján az orvoslás feladatát a papok kasztja látja el, akiknek gyógyeljárásai változatlanul theurgikus alapokon állanak, de immár asztrológikus mellékhajtásokkal, álomfejtésekkel, s mindenkor figyelembe véve a csillagok állását, ugy a kérdés homlokterébe helyezett prognosztika, mint a javarészben csak ráéneklésböl álló therápia gyakorlásánál. A Nilus völgyében, a fáraók országában, Krisztus előtt kétezredévvel az orvosi tudományok mennyei eredetébe vetett hit vallásuknak