Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Függelék

Schmidt József. 1815-1890. Született Komáromban, 1815-ben Középiskoláit részben Komáromban, részben a győri gymnasiumban végezte. Wienben belépett a sebészi tanfolyamra, ahol 1844-ben sebészi oklevelet nyert. Ugyanezen évben Komárom város tb. sebészévé neveztetett ki, s végezte egyúttal a kórházi sebészi teendőket is szülővárosában 1848-ban mint közhonvéd a 37. sz. komáromi zászlóaljba lépett be, s csakhamar kapitányi rangig emelkedik. Később, 1848. okt 20-ig- mint alorvos, majd 1849. okt. l-ig mint főorvos működik a küzdő seregeknél. 1849-ben hősies magatartásáért Klapkától a böősi (Csallóköz) táborban vitézségi kitüntetést nyer. (L. : az arcképen látható ezüst koszorút ) Komárom eleste után, 1849. okt. 6-án telepszik meg városunkban. 1859-ben az olasz háborúban sebesült katonákat kezelte az újvárosi kórházunkban. 1861—1877. közt mint a városi törvényhatósági bizottság választott tagja is működik. 1861. december 1-én Balogh Kornél főispán Győr vármegye főseborvosává nevezte ki, s ezen minőségben szolgált 1864-ig. Utóbbi év december hó 7-én említett főispán által a győrujvárosi „Szent Háromság" közkórházhoz alorvos-gondnokká kinevezve, e minőségben ténykedett nyugalombahelyeztetése napjáig, 1889. április hó l-ig. Nyugalombavonulása alkalmával lett az alorvos-gondnoki kettős állás az 1977/1899. kgy. sz. alatt kettéválasztva. Nyugalombavonulásakor legfelsőbb helyre kitüntetésre terjesztetett fel (koronás arany érdemkereszt), mely alkalommal érdemeinek felsorolása között említés történt a szabadságharcban teljesített vitéz szolgálatairól is. Meghalt 1890. febr. 15-én, s a kitüntetés — arany érdemkereszt korona nélkül — már csak halála után érkezett meg. A sors csapásaiból néki bőven kijutott. Még wieni sebészi tanulmányai alatt történt, hogy atyja egy tüzeset alkalmával mindkét szeme világát elvesztette, s így atyjának eltartásáról is ő gondoskodott, magyar nevelői állást vállalva a Wienben lakó Eszterházy grófi családnál. Első nejét, született Kalmár Ráchelt — a homeopatha Kalmár Dánielnek, Komárom vármegye főorvosának leányát és Petőfi Sándor unokanővérét — valamint két gyermekét egy lecsapódó bomba ölte meg Komárom ostroma Schmidt József sebészmester, kórházunk utolsó alorvos-gondnoka (1815 — 1890 ).