Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Függelék

idjén, mialatt ő a harctéren küzdött. Győrött való letelepedése után másodszor nősült, s második neje Gelsey Biró Elek veszprémmegyei nagybirtokos Erzsébet nevü leánya volt. Dr. felpéczi Petz Lajos m. kir. egészségügyi főtanácsos. Született Győrött 1854. márc. 1-én. Középiskolai tanulmányait a győri Bencés gymnasiumban, orvosi tanulmányait a wieni egyetemen végezte, ahol 1877. jul. 13 án orvosi oklevelet nyert. 1877—1881. dec. l-ig a budapesti Szent Rókus-kórház II. számú sebészeti osztályán Kovács Sebestyén Endre és Navratil Imre főorvosok mellett mint gyakornok, segéd- és alorvos működött. 1881. dec. 1-től városi alorvos Győrött. 1884. dec. 25-től városi t. főorvos és a „Szent Háromság" közkórház igazgatója. 1922. jul. 31. óta nyugalomban, jelenleg Győr szab. kir. város felsőházi tagja. Kitüntetései : II. oszt. polg. érdemkereszt, II oszt v. k. díszjelvény. Kormányzói elismerés (Signum Laudis). ~ . , . . x ö ' Urvosirodalmi működése : Közlemények Navratil Imre II. sz. sebészeti osztályáról. (Gyógyászat, 1880.) Orvosegyleti bemutató. 1880. május 22. (Gyógyászat, 1880, 221.) A foszforos csonthártyalob és csontüszökről. Előadva a budapesti kir. orvosegyesületben 1881. március 19-én. (Orvosi Hetilap, 1881.) Emlékirat a Bisinger-menház egészségügyi berendezése tárgyában. (Győr, 1883. Nyomatott Czéh Sándor özv. nyomdájában, Győr.) A győri vízvezeték. (Orvosi Hetilap, 1886.) A győri kolerajárvány 1886-ban. (Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1887.) Az Orsz. Közegészségügyi Egyesület győri fiókjának munkaprogrammja. (Győr, 1888. Nyomatott Surányi János nyomdájában.) Közkórházunk érdekében. 1888. (Nyomatott ugyanott.) Győr a kisdedekért 1890. (Nyomatott Fischer István és Ferenc nyomdájában.) Javaslat egy uj kórház építése tárgyában. Győr, 1890. (Nyomatott Surányi János nyomdájában.) Az ipari és gyári alkalmazottak betegsegélyezéséről szóló törvényjavaslat. (Közeg. Szemle, 1890 november hó.) A tuberkulózisról. Népszerű felolvasás az Orsz. Közegészségügyi Egyesület győri fiókjában, 1890. november 30.) Uti vázlatok Németországból (Orvosi Hetilap, 1890/91.) Az újonnan építendő Szent Háromság-közkórház építkezési programmja. (Orvosi Hetilap, 1893. 2. sz) Javaslat a győri Szeretetház létesítése tárgyában. Győr, 1895. A Győrvárosi és Megyei Kisdedvédő Egylet tulajdona. Betegsegélyző egyesületek és pénztárak. (Az 1896. évi milléniumi közegészségés orvosügyi kongresszus munkálataiból.) Adatok a magyarországi pestis történetéhez. (Orvosi Hetilap, 1897.) Muszka földön át. (Győri Hirlap, 1897.) Küzdelem a tüdővész ellen. (Orvosi Hetilap, 1901. 11. sz.) A közkórházi szolgálat orvosetikai vonatkozásai. (Orsz. Orvosszövetség, 1902.) Javaslat a győri közkórház kibővítése tárgyában (Győr szab. kir. város Hivatalos Értesítője, 1904. 22. sz.) Adatok a vérsavóoltások értékének megállapításához. (Orvosi Hetilap, 19Q6. 38.) A sérvkizáródás mechanismusának kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1906. 1.) Az orvosok mellékfoglalkozásáról. (Orsz. Orvosszövetség, 1907. 14. sz.) A győri paktum. (Orsz. Orvosszövetség, 1907. 23.) A foszforos csontüszög terjedésének kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1908.) A kötelező 1 évi kórházi gyakorlat reformja. (Referátum a vidéki kórházigazgatók 1908. szeptember 20 án tartott országos értekezletén.) A tuberkulózis elleni védelem feladatai. (Egészség, 1911. 8) A kórházügy országos rendezéséhez. (Győregyházmegyei nyomda. 1918.) Mozart koponyájáról. (Orvosi Hetilap, 1927. 19)