Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

Illy kétséges állapotba lévén, bizonyos s talán mindenütt ugyan azonféle, de talán még-is némelly mellék körülmények által mérséklett terjedői módja felől e gyilkoló dögletességnek, melly már milliomnyi áldozatokat ragadott el, de egyszersmind olly nyilvánságos bizonyságok-is lévén ragadós járvány természete felől : a' józan ész és minden pallérozott birodalomnak emberszeretés-érzése kivánnya, az alattvalók* javára, s a' szomszéd határos tartományok' bátorságba helyeztetésére mindenkoron a' legrosszabb és veszedelemmel legfenyegetőbb esetet tartani szem előtt és semmi módot el nem mulatni, melly illy' rettenetes ostornak további elterjedését megakadályozhatná. 3. §. Ennél fogva a' napkeleti ragadós epekórságot Orvosi politika tekintetben illy álló-pontbul kell szemlélni, és ellene mind azokat a' 'sinórmértékeket venni elő, mellyeket a tapasztaláson és okosságon fundált Egésségére ügyelő Intézet a' pestises járvány nyavalyák ellen rendel " A határmenti óvintézkedések, sajnos, nem jártak eredménnyel, mert miként a királyi helytartótanácsnak Ad. No. 25064. számú „Summarius Conspectus Jurisdictionum et Locorum, in quibus contagiosus morbus erupit ..." cimü országos táblázatos összeállításból megtudjuk, a pusztító vész már 1831. év június 13-án felütötte fejét Ugocsa megyében, 23-án Beregben, s július havában már országszerte mindenfelé dúlva, augusztus hó 3-án városunkba is betört. A József nádor és Reviczky Adám kancellár között kezdettől fogva fennálló személyes ellentétek a fenyegető rém árnyékában sem tudtak elsimulni, s ez az áldatlan állapot szülte azután a helytartótanácsnak és kancelláriának gyakorta homlokegyenest ellenkező intézkedéseit és rescriptumait. (L.: Szilágyi: A magyar nemzet története, IX 230. Budapest, 1897.) Tetézte a bajt az, hogy a gyilkos járvány nyomában, főleg a tót jobbágyság között, Sáros-, Szepes-, Gömör-, Abauj- és Zemplénmegyékben véres zendülések törtek ki, amelyek alkalmával nem egy hatósági- és magánszemélyt állati vérengzéssel gyilkolt le a tudatlan tömeg, amelyet lelketlen és gonosz uszítók azzal fanatizáltak, hogy a pusztító kórt az urak és a zsidók terjesztik, megmérgezve a kutakat is, hogy a parasztot kiirtsák. S miután a megvadultakat jobb egészségügyi viszonyaik és kedvezőbb szociális helyzetük a gyilkos kór ellen természetszerűleg jobban biztosították : a parasztságnak aránytalanul törne-