Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)
Bevezetés
gesebb megbetegedése és pusztulása szinte támogatni látszott a vádat a műveletlen tömegek lelkében. A zűrzavar és fejetlenség általános. Sem a kormányzat, sem a közigazgatás nem tud úrrá lenni a bomlott helyzeten. Rendeletek gyártódnak, melyeket már másnap újabb rendeletek módosítanak, vagy dezavuálnak. A közigazgatásban ahány ház, annyiféle szokás és egymást keresztező, össze-vissza intézkedés. Mi több, sok helyütt az intézkedésre hivatott közegek egyszerűen megszöknek helyükről. Ily kétségbeejtő körülmények között, sa ragálynak Sopron vármegyébe történő behatolása alkalmából irja gróf Széchenyi István levelében Döbrentey-nek, hogy „ily szerencsétlen honban, ahol oly balgatagon parancsolnak s ahol, ha egy Cherub parancsolna is, senki sem engedelmeskedik, ahol mindenki teszen, amint kénye tartja, ott valóban csak a szűz Mária s a vak véletlen marad pártvédül". Ugyanily értelemben ir Wesselényi-nek is, mondván : „a machina ügyetlen formája mindennap szembetűn, midőn p. o. a kancellária verest, a helytartótanács kéket parancsol és a viczeispány nem tesz semmit". (L. : gróf Széchenyi István levelei I. 192. és I. 203.) S ámbár még január hóban a helytartótanács kebelében összeült kamarai, közigazgatási és katonai vegyes bizottság javaslatára V. Ferdinánd király elrendelte, hogy Kőrösmezőn, Vereczkén, Uzsokon, Viraván és Komárnikon veszteglő- (contumácia-) állomások létesíttessenek, a kór mérföldes csizmákban gázolta le úgy ezeket, mint a katonai kordonvonalakat s feltartóztathatatlanul lépkedett nyugat felé. A baj elhárítására Íródtak hazánk akkori tudós „Protomedicus"-knak, a királyi helytartótanács vegyes bizottsága tanácsosának és Magyarország főorvosának, Lenhossék Mihálynak Budán, 1831. év július hó 10-ről kelt, s a helytartótanács által kiadott praeventiós rendelkezései, amelyeknek szigorú végrehajtására és ellenőrzésére királyi biztosi minőségben Majláth Antal küldetett ki. Sajnos, sem ennek, sem a törvényhatóságok által kiadott hirdetményeknek nem volt foganatjuk, mert a gyilkos kór futótűzként száguldott keresztül-kasul országunkon, s a fentemlített helytartótanácsi „Summarius Conspectus" az 1831. évi június 13. — augusztus 23. közötti időről már 64,080 országos esetről számol be, amelyből 32,223 eset (tehát több mint 50 0 /Q!) halálos kimenetelű volt. Egyéb hivatalos adatok szerint a halálos áldozatok száma nem egészen 3 hónap alatt 56,008 volt ! (L. : Orsz. levéltár, József nádor titkos levéltára. Praep. ad diaet. 1831. IV) Ebből városunkra esett 1529 megbetegedés 640 halálesettel ! A „Conspectus" szerint az alábbi területeken pusztított a vész a legnagyobb dühvel :
