Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

t Julius 15-én MENDEL ISTVÁN polgármester SCHÄFFER JAKAB városi képviselővel Haynaunak n. igmándi táborába mennek s arra kérik a teljhatalmú urat, eszközöljön ki a városnak 100,000 frtnyi kölcsönt, mert másként a császári hadsereg részére követelt és megajánlott felszereléseket nem képesek kiállítani. Haynau valóban utalványozta a kivánt összeget és a város megbízottai jul. 21-én Bécsben fel is vették és pedig „Zwangsnoták"-ban. E pénz legnagyobb része, mint aug. 14-iki keletnél látni fogjuk, a magyarok kezébe került. Julius 28-án báró GEHRINGER, Magyarország kinevezett polgári kormányzója Győrt személyes jelenlétével szerencsélteti s ez alkalommal különféle intézkedéseket tesz a megzavart rend helyreállítására. A nyári hadjárat véres eseményei az ország távoli részében folynak ez időtájt. Nyugaton csak Komárom vára áll s hős védője több diadalmas kirohanással tesz kárt az ellenségben s elzavarja az ostromló sereget. Augusztus 5-én Győrt is visszafoglalja. E napon 10 zászlóaljjal, 6 lovas századdal és 30 ágyúval szállotta meg Győrt, melyet a helyőrség sietve elhagyott. Nagy mennyiségben felgyújtott élelmi készletet s egyéb zsákmányt foglalt le itt, melyet azonnal átszállíttatott a komáromi várba. „A lakosság örömrivalgásai közt vonultam be a városba — irja memoirjaiban Klapka — s hogy időt ne veszítsek, azonnal megkezdtem az ujonczozást, egyelőre a 18—30 éveseken. Abból a készségből, melylyel a lakosság a rendszabályt végrehajtotta, láttam, hogy hasonló módon az egész országban rendkívüli dolgot lehetett volna elérni. Néhány nap alatt 5—6000 ujonczot állítottak ki, kiket Komáromba küldtem s 5 zászlóaljba osztva felfegyvereztettem. " Lelkesítő és megható vonásokban nyilatkozott meg a nép • hazaszeretete és áldozatkészsége az ujonczozások alkalmával. Például Vas és Mosony megye osztrákok által megszállt vidékeinek németajkú népe kerülő utakon, szökve hozta fiait a győri állításra.