Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

Rendelet. Minden az osztrák hadsereg által itt hagyott ruhanemüek, fegyverek, ágynemüek ; úgy minden nemű élelmi szerek tüstént a

1 püspöki várlakban helyezett lakásomon bejelentessenek ; — az ezek eltitkolói kemény büntetéssel büntettetnek. Kelt Győrött Augustus 5-én 1849. Brezanoczy százados. A magyar uralom ismét elkezdődvén, a császári tisztikar termamészetesen elcsapatott a városnál s ismét elfoglalták helyöket a gy

'"' r ° J uralom, magyar párt vezérei. Ez utóbbi magyar uralomnak a következő nyomtatott emlékei maradtak fenn : k./5683. Ujabbi Kihirdetése az ország kormányzó elnöke rendeletének. Magyarország jövedelmeire, Gr. Almási, Völgyi és Endrei aláírásuk a bitor ellenség által kibocsátott csalárd utalványok, vagy úgynevezett alatti Zwangs-Noíák iránt. Az ellenség a hadiköltségek fedezéseire képtelenségét önkényt elismervén, ollyatén forgalmi eszközhöz folyamodik, mellyet olly valamire alapít, a mi nem az ő tulajdona 's azzá soha sem is leszen, — t. i. Magyarország köz jövedelmeire. Azaz : adósságot csinál más vagyonára. Ezen cselekedet a legundokabb csalás nemek közé tartozik. Ugyan azért a fentemlített utalványokat semmitérőknek 's cralárdoknak nyilvánítván, rendelem : hogy azok sem a közpénztároknál, sem pedig magány forgalomban el ne fogadtassanak. Ki ezen utalványokat elfogadná, vagy épen azokat kiadni merészelné : a nemzet függetlenségi nyilotkozatában foglalt határozat értelmében is akkint fog tekintetni, mint a ki az ellenségnek hazánk ellen intézett pártütő czéljai kivitelét előmozdítja, következéskép mint honárul fog tekintetni, és büntettetni. Kelt Debreczenben, April 22-én 1849. Kossuth Lajos s. k. az ország kormányzó elnöke.