Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

Az orosz hadosztály az ágyutartalékkal Lebenybe volt nyomulandó/hogy mint tartalék otthon maradjon. E jól átgondolt intézkedések annál pontosabban foganatosíthatók voltak, minthogy a magyarok csapataik csekély számánál fogva nem hiúsíthatták azokat meg. A III. hadtest már június 26-án a Rába melletti Árpásra tolta előőrsül Wolff dandárát, mely Kmety gyönge előcsapatait röppentyűkkel visszaszorította a túlpartról, éjjel hozzákezdett a hidveréshez s 27-én reggeli 5 órakor kész lett vele, mire a hadtest átkelt a Rábán és Téthnek vette útját. Pöltenberg, ki értesült róla," hogy összeköttetése Kmetyvel a császáriak aggasztó átkelése által veszélyeztetve van, 26-án este 2 zászlóaljból és 4 lovasszázadból egy lovasított üteggel álló elkülönítményt küldött Kupa parancsnoksága alatt Téthrc, hogy Kmetyvel összeköttetésbe lépjen. Az elkülönítmény már 27-én reggeli 7 órakor Téthre ért, midőn azonban értesült, hogy az osztrák csapatok Árpásnál már átkeltek, Szemerére húzódott vissza, hol két honvéd gyalog-századot talált, melyek Kmetytől elvágattak s Pöltenberghez akartak csatlakozni. Itt kapott Kupa június 28-án reggel erősítést Liptaytól Ménfőről. Kmety előcsapatainak visszavonása után Marczaltőn védelmi intézkedéseket tett, tudniillik sürü rajlánczczal rakta meg a hely közelében, a Rába jobb partján elnyúló őrzött töltést, a község bejáratait eltorlaszolta s 12 ágyút állíttatott fel a várkastélynál, Gerstner dandára, mely 26-án éjjel Marczaltőnél a Rábához ért, a nagy terepnehézségek miatt nem volt képes hidat verni s 27-én hajnali 2 órakor Várkeszőnél kellett azt megkezdenie. Kmety 2 zászlóaljat, 1 lovasszázadot és 4 ágyút küldött oda, éjjel azonban ismét visszarendelte azokat s midőn reggeli 8 órakor újból két zászlóaljat küldött oda két ágyúval, már osztrák csapatok szállották meg a Rába jobb parti töltését, mire az elkülönítmény Marczaltőre húzódott vissza. Schütte altábornagy és hadosztály parancsnok, ki a dandárnál volt s a támadást is vezette, Marczaltőre vitette le Várkeszőről a hidat, mire a csapatok átkeltek a Rábán, hogy két hadoszlopban támadásba menjenek át Kmety hadállásai ellen. Ez azonban nem várta be a támadást, hanem a pápai országút mentén eső Ihásziba vonult vissza, a hol újból állást foglalt. Az arczvonalban árok által fedett község mindkét oldalán állította fel gyalogságát, a középen és a két szárnyon tüzérségét, mig 6 század huszárból álló lovasságát állásának szélső jobb szárnyán. Schütte a 2 század lovassággal és egy üteggel megerősített Gerstner-dandárral délutáni 4 órakor kezdette meg a támadást, Kmety tüzérsége azonban oly heves tüzelést fejtett ki, hogy a gyalogság azonnal nagy vesztességeket szenvedett s a dandár előnyomulásában fel lőn tartóztatva. E kedvező pillanatot arra használták fel a huszárok, hogy megtámadták Gerstner balszárnyát, mi azonban azzal ért véget, hogy előbb hatásos ágyútűz által rendetlenségbe hozattak s aztán pár század dragonyos teljesen visszavetette őket. Minthogy a huszárok futásuk közben az előretolt ütegeket is magukkal ragadták s nagyobb rendetlenség támadt, az ütközet kimenetele már nem lehetett kétséges, .Schütte erre gyalogságával is rögtön támadásba ment át két rohamoszlopban, melyeket nem volt képes többé feltar/