Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
város-előtt és 2 zászlóaljnak 6 lovasszázaddal és 9 ágyúval Kossuth Sándor A győri alezredes alatt a bécsi külváros előtt kellett állást foglalnia. A belvárosban 2 csata. zászlóaljból álló tartalék hagyatott 2 ágyúval. Hogy a pápai útról leendő megkerülés ellen magát biztosítsa, Liptaynak 4 zászlóaljból, 8 lovasszázadból és 10 ágyúból álló hadosztályát a ménfői erős állásban, Győrtől délre helyezte el Pöltenberg. Jun. 27-én további erősítést kapott Pöltenberg Komáromból, és pedig 2 zászlóaljat, 5 lovasszázadot 2 üteggel Straube alezredes vezetése alatt. Kmety hadosztálya, mely mint említettük Marczaltőn állott, Rába-SztMihályig a folyó összes átkelési pontjait megfigyelő csapatokkal szállotta meg s a még meglevő hidakat szétrombolta. Alig hajtotta végre Hyanau báró táborszernagy június 26-án seregének általunk már leirt összpontosítását a Duna jobb partján, legott eltökélte magában, hogy haladéktalanul támadóan lép fel, hogy a magyar hadállást a Rábánál abban a jogosult feltevésben egész erővel megtámadja, miszerint a magyar feldunai hadsereg legnagyobb része áll vele szemben. Az állás, melyet a császári sereg előnyomulása előtt elfoglalt, a következő volt : az I. hadtest Mosonynál állott, mögötte Bechtold lovas hadosztályával ; a III. hadtest Egyed és Szany mellett ; Schneider dandára Csornánál ; a IV. hadtest a M.-Óvár mögötti táborban és Paniutine orosz hadosztálya az ágyutartalékkal Rajkán. A főhadiszállás június 26-án Pozsonyból M.-Ovárra tétetett át, hová a császár is megérkezett. A Rábavonal megtámadására vonatkozó intézkedések a győri állás balszárnyának hadászati megkerülése s a baíszárnynak (Kmety hadosztálya) a VII. hadtesttől leendő elkülönítésére voltak számítva. E czélból a III. hadtestnek zömével Árpásnál kellett a Rábán átkelni, Gerstner jobbszárny-dandarának Marczaltőnél, hogy aztán Lesházánál foglaljon állást a Téth felé nyomuló jobboldalnak fedezésére. A IV. hadtestnek ugyanaz nap Eneséig kellett előőrsét előre tolni, magának pedig Lebenyig előnyomulni. Schneider dandára, a fentebbi hadtestek közötti összeköttetés fentartásával megbízva, Bágyogra és Szováthra volt vonulandó. Az I. hadtestnek Barátföldig kellett nyomulni s előőrsét Vasáruiig előre tolni. Paniutine orosz hadosztálya Mosonyba jött. Jun. 28-án, mint a támadás napján, a sereg előnyomulásának a jobbszárnyat képező III. hadtesttel kellett kezdetét venni, mely Szemeréig volt előnyomulandó, hogy a balján felvonuló IV. hadtesttel összeköttetésbe lépjen. Ha itt csatára kerülne a dolog, e hadtest Táplánra, különben pedig Szt.-Mártonra volt vonulandó. Schneider dandárának Bodonhelynél kellett a Rábán átkelni s aztán Szarkaváron és Ménfőn át Csanakra nyomulni, hogy ott a IV. hadtesttel találkozzék. E hadtest Rába-Patona közelében volt a Rábán átkelendő s azután Koronczón és Csanakon előnyomulandó, hogy Schneider dandára val egyesülve Kis-Megyeren át Pöltenbergnek Szabadhegynél sejtett hadállását balról támadja meg. Az I. hadtestnek szemben kellett a rábai hadállást megtámadni, de valamivel későbben kellett indulnia, hogy akkor ereszkedjék ütközetbe, ha a más két hadtest mozdulatai már folyamatban vannak.
