Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
A veszély közelebb és közelebb jön, a vihar előhírnökeiként a szárnyas papiros-vészmadarak, a proklamácziók, sokasodnak: Polgártársak ! Hallgassatok a" hazának hivő szózatára ! A fejedelmi zsarnokok kitúrták a jámbor népeket örökségüknek szentelt birtokából, 's vér és nyomor jegyzik bitor hatalmuknak lépteit. A' világnak urai fény és dicsőség közt kéjelgik el a' nemzeteknek nehéz verítékkel szerzett kenyerét, 's fizetnek érte ostorral cs szép Ígérettel. Hazug szavaknak soká hitt a' nép, 's álnok Ígéretekbe reményét veté ; de az erőszak és hitszegés csapásaira megnyíltak szemei, hosszú tűrése végre megszakadt. A százados bántalmaknak gyötrelme az igazság istenének nevében méltó megtorlásra vár. A visszafizetésnek nehéz órája megjelent ! Fölébredtek a nemzetek, 's a rosz sáfárokat számadásra kérik. Fölkelt a magyar is, — védvén önmagát, — 's megboszulandó a gaz játékot, mit az esküszegők szabadságával üztenek. Fölkelt a magyar ! 's karjának erőt adott a' szabadságnak érzete. A' gőgös ellen remegve megfutott. 'S a zsarnokságnak rabló zsoldosit magyar fegyvernek villáma kergeti. De a mérges kígyónak feje meg eltiporva nincs. Még trónon ülnek a nemzetbakóknak hatalmasbjai, 's fölhívják a pokolnak minden erejét, hogy a legyilkolandó nemzetek fölött ülhessék meg vigalmi torukat. Es föluszitják az éjszak rabországának vad népeit pusztitni e szabad hazát, égetni falvait, rabolni vagyonát, leölni lakosait, megfertőztetni lányait, s megsemmisíteni vallásait, hogy kiirtva lenne a' szabadságnak 's polgárosodásnak meg a nyoma is. Föl hát Győr megye és város lakosai! Isten megszentelcndi fegyvereteket, mellyet a' szabadsagtipró zsarnokoknak irtására ragadtok. Föl, föl magyar faj ! kicsúfoltak nagylelkűségedért, elárultak hívségedért, reszkessenek most vitézségedtől a' gaz árulók. A' te vitézséged lángpallosa ragyogjon elől a népszabadság harczain A többi nemzetek követni fogják fényes nyotndokid. Megfogják látni a' zsarnokok, hogy a szabadság szelleme — mint a lőpor — a hatalomnak mcgcvült szikláit szétveti. Harczra hát, kinek karjában erő van, — életre, halálra ! A szabadságnak imája ágyudörgésben száll az ég felé. A' hareznak jutalma dicsőség és béke, a honnak 's Európának áldása leszen. Két száz ötven ezer honvédot ajánlott a' hongyülés, — 's a nemzet saját javáért többet is ád szívesen. Győr megyéből cs városból is az illetőség már ki van állítva, üe, hogy annál rövidebb legyen a harcz, annál biztosb a győzelem, a megye még 150, a város 50 vitézt fog kiállítani 's felöltöztetni. Tegyen hát minden honfi annyit, a' mennyit tehet. A ki személyesen maga nem mehet, állítson embert, maga, másokká', községenkint, — egyet, többeket, — kiknek miként vagyona megengedi. A' kinek van, attól váratik. A' polgárkötclcsség közös mindnyájunkkal, ennek feleljen meg mindenki. Az áldozat magunkért tétetik ; azért ne légyen szűkkeblű senki sem. A tisztviselők 's elöljárók pedig, kiknek vezetésére a' nép bizva van, legszorosb kötelességüknek tartsák fölvilágosítani, buzdítni, lelkesíteni másokat. — A szabadság ellenségei élethalál harczra hivták föl a nemzetet ; 's a' nemzetnek e' harezot meg kell vívnia, — mert a' honnak 's szabadságnak elveszni nem szabad. Föl hát ti is Győr megyének és városnak ifjai ! testvéreitek példajin lelkesedjetek ! Avassátok be magatokat édes hazánk védői közé ! Besorozásra a' megye és város házánál naponkint nyitva áll A belépő tüstént 20 pengő forintot kap foglaló pénzül. Rajta hát ifjak, a' győzelemre ! ne késsetek. Ha van szivetek — csapjatok fel ! Éljen a magyar ! Győr, Junius hó G-ik napján 1849. Gyapay Dénes s. k., alispán, Győr megyei és városi h. kormánybiztos. a könyv. a magyar hazához, Háborús szózat.