Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

Jun. u. Junius 14-én az istentisztelet után népgyűlés a győri főpiaczon, népgyűlés. 202 TÖT szimRendelet. Csütörtökön, az az f. hó 14-én délelőtt az isteni szolgálat lefolyta után a

1 belvárosi nagy-piáczon népgyűlés leend. Megvagyok győződve, hogy a' Győr-városi nép hazafiúi tiszta érzelmét követve, nagy számmal fog megjelenni. Győr-város területén levő minden egyházi pedig, rang és vallás külömbség nélkül, ugy minden polgári tisztviselő, és hivatalnok felelőség terhe alatt jelen lenni köteleztetik. Győr, Junius 13-án 1849. Gyapay Dénes m. k.. sísö alispán, Győr megyei és városi h. kormánybiztos. Ezen a népgyűlésen RÓNAY JÁCZINT főszónok, GYAPAY DÉNES kormánybiztos, KÁR MÁTYÁS kath. lelkész és DREGÁLYI DÁNIEL ev. lelkész tartanak a végveszélyben forgó hazáról szónoklatot. •

t0- Junius 19-én nagy ünnepélyességgel húzzák fel a tűztoronyra a kétfejű sas helyére a nemzeti vaslobogót. Ugyané napon bocsájtja ki Lukács Sándor a vármegye népfelkelésének szervezésére vonatkozó nagy rendeletét. A rendelet Győr vármegye területét 11 összesereglési kerületre osztja fel, minden kerületnek megjelöli a székhelyét s kinevezi ide a népvezért. Győr város, Győrsziget és Szabadhegy képezte az első összesereglési kerületet s ennek FERENCZY SÁNDOR volt a népvezére. A rendelet egész terjedelmében a következő :