Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
A gyűlés igen izgatott volt. Alikor Mészáros h ad ügy minister szólni kezdett, lekiabálták. Mészáros indokolta a sereg magatarEmber tását s a kormány javaslatait. A kormány terve volt, úgymond, tervez '" Pozsonyt és Győrt megtartani, de ép úgy, mint a francziáknak 1812-ben, a tél ellenünk esküdt. A folyók és vizek, melyeknek a sánczokát meg kellett volna védeniök, jégkérgükkel alkalmas hidakul szolgáltak az ellenségnek, stb. Javasolja a kormány, hogy vonuljunk a Tisza mögé, ott van Magyarország tulajdonképeni ereje. Események A kormány és az országgyűlés január 1-én kimozdult a fővárosból s Debreczenbe tette át székhelyét. A békeküldöttség eredménytelenül tért vissza. Január 5-én jelent meg a Duna balpartjára vonult Görgei kiáltványa a feldunai sereghez, indokolva eddigi eljárását. E kiáltvány egyik része igy szól : Görgei „Miután a feldunai hadtest a honvédelmi bizottmány rendeletére a határt Győrről, másfél hónapig ritka önmegtagadással s a legfárasztóbb előőrsi szolgálat által megvédte, miután a mosonyi csatában a tetemesen erősebb ellenséget győzelmesen szorította vissza, miután magát a silány győri állásban vitézül tartotta mindaddig, mig az ellenség jobb szárnyán megkerülte és visszavonulását, mely a fővárosok védelmére szükségessé lett stb. — —" a feldunai hadsereg a honvédelmi bizottmánytól az utolsó pontnál mást várt mint amit tapasztalt. E hadsereg mindazonáltal hű marad esküjéhez, az alkotmányhoz, a külellenség ellen ép oly határozottan harezol, mint esetleg a republikánusok ellen s parancsokat csak a hadügyministertől vagy helyettesétől fogad el. windisch- Január 5-én Windischgrätz bevonul Budára és Pestre, kulcsait grätz Alfréd fiával küldötte Olmützbe, mint nem régen a győri kulcsokat. Budán. Windischgrätz hozzá fogott az ország igazgatásához, a várfogságok és a kötél paczifikáló működésüket megkezdették, ő maga rendeletet rendeletre halmozott és biztosai a vidéken ahogy tudták, utánozták, őt proklamáló hajlamaiban. Gróf Zichy Bódognak is első gondját képezte, hogy éljen azzal a joggal, mely a gyanús elemeknek a közszolgálat teréről Szabó való eltávolítása tekintetében megillette, először is SZABÓ KÁLMÁNT, Baíogt a V ^ rme gy e hazafias alispánját függesztette fel, kinek helyére BALOGH KORNÉLT ültette s ezt a rendelkezést annak rendje és módja szerint proklamáczióval hozta mindenek tudomására.
