Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
414 GYŐR 1848-1849-BEN' Magyarország népeihez. Windischgrätz rendezkedik. Nem elég, hogy Kossuth Lajos pártütő és czinkosai Magyarországot roppant számú papirospénzzel elárasztották; nem elég, hogy nrunkat királyunkat 's az egész uralkodó családot hazug és gyalázatos felhívásaiban rágalra^ni és becsteleniteni merészkedik olly nép előtt, melly századokon úlral mint az uralkodó héz iránti hivségnek tiszta tükre ragyogott, — még annyira is vetemedett mint ő, mint az általa és az ügynevezett honvédelmi bizottmány által valamennyi megyékbe küldött zsarnok-biztosok, hogy a legiszonyatosb és megvetendő eszközök által rettegésben tartott népet felhívásaikban olly gaztettekre buzdítsák, mellyek egy kül a az országot minden jog nélkül meglepő ellenség irányában tiltvák, a törvényes uralkodó vitéz hada ellenében pedig, melly csak azért lépett által az ország határain, hogy a' lázitó gonoszok által száműzött békét, rendet és törvényes állapotot visszaidézze — istentelenck és felségsértők. Nem irtóznak ők karhozatos el bizakodásukban a császári hadsereget, rablással, gyilkossággal, gynjtogatással vádolni, holott még is az ó csordáik követnek el illy gaz tetteket, mirül előhaladásomnál naponta a legszomorúbb meggyőződést saereztem, s rai iránt a' szegény, kétségbeesésig vitt lakosok már előttem siránkozva panaszkodtak. Nem elégedvén meg ezen gazsagokkal Kossuth Lajos es czinkosai ámítják a népet. Schwechaí. Pozsony és Mosony mellett állítólag kivívott győzelmek hazug híreivel : holott ezen helyeknél vagy. éppen nem is csatáztak, vagy pediç a lazzadók megverettek. es elkergettettek. — esak hogy a népet a császári had elleni felkelésre ingereljék, meg sem gondolván illy őrült tettnek rémítő következményeit Lakács Sándor győri biztos vad dühében a Győrött hátrahagyott élelcmszereknek megmérgezését határozta el. és ezen is/.nnyu gaztett kivire'ébcti csak a partütők sebes megfutamodása által gátoltatott Ezen minden idők történetében hallatlan gazságok és gonnr.zságok tekinteteim!, ezennel Kossuth Lajost, a honvédelmi bizottmány valamennyi tagjait, és az ezek állal a megyékbe és városokba szétküldött úgynevezett kormánybiztosokat „törTcDyen-kivíllBekneii és íoldönfntólklsali nyilatkoztatom," megparancsolván valamennyi hatóságoknak és községeknek a legszorosabb felelet terhe alatt, hogy óket elfogják, és a legközelebbi katonai-osztalékn.ik általadjak. Azok, kik ennek daczára, a pártütő kortaánytid akármi csekély parancsot elfogadni, vagy annak engedelmeskedni merészelnének, rögtön ítélő bíróság utján tüstént kivégeztetnek. Azon helységek, mellyekbiil több lakosok egyesülve, a' császári kir. hadseregnek aiármi módon kárt tenui torekvendnek, vagy annak futárait, szállítmányait. avagy egyes csapatokat megiám-adüi merészkednének , tűzzel, vassal elpusztíttatnak. A' helységek előjárói a csendnek fenntartásáról életükkel kescskodnek. Kell Gyön tábori főhadiszállásomon, karácson hó 29-én 1848. Herczeg Windischgräta Alfred, Az uj Győrből intézte nevezetes válasziratát STADION grófhoz, ennek alkotmány &zon em iékiratára, melyet az osztrák államférfiak nevében ez Magyarország politikai megsemmisítése és beosztása érdemében hozzá intézett. Windischgrätz Győrött kezdte organizáló működését. Pénzügyministeri rendeletet bocsájtott ki a magyar bankjegyek érvénytelenné nyilvánításáról. Királyi biztosokat nevezett ki az elfoglalt megyékbe és városokba.
