Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

A diákok. Amint látjuk, a város tanulóifjúságának felnőtt része mindjárt kezdetben részesévé válik az uj idők intéző elemeinek, most még csak a rendfentartás hivatáskörében kap szerepet, később a tettek mezeje is megnyílik számára. Az idők szellemében rejlett akkor a reformnak, a haladás rugóinak kutatása. A győri főtanodai ifjúság is szükségét érezte annak, hogy a saját hivatáskörében hangot adjon érzületének s gondolatainak. Összegyülekezett tehát a főtanoda ifjúsága s márczius 23-án megszerkesztette „kivánatait", melyek az oktatás ügyének szabadelvű reformálására vonatkoznak. Az ifjúság memoranduma igy szól : Afötanoda kívánatul A győri főtanodai ifjúság kivánatai. Az ifjúság czél- cs korszerű nevelése a hon boldogsága 's jólétének alapja 's az alkotmányos élet kifejlődhessenek feltétele lévén, az hazánkban jelenleg annyival is inkább igényli a statusnak különös ügyeimét, minthogy a népképviseleti rendszer behozatala következtében az alkotmányos jogok gyakorlásában a népességnek sokkal nagyobb része veend részt, mint eddig, ezeknek gyakorlása pedig értelmi kiképzés nélkül a status szabadságára 's boldogságára nézve veszélyteljes lehet. Közös a vélemény minden felvilágosodott emberek között, hogy a jelenleg hazánkban uralkodó nevelési rendszer a kor igényeinek, a haza mostan kifejlődő viszonyainak meg nem telel, 's hogy hazánk más nemzetekhez képest e tekintetben szomorúan hátra marad. Hazánk tanítási rendszere eddig egy élettelen mechanismus volt, mely a tudomány iránti kedvet nem igen mozdíthatta elő, az öngondolkodási tehetséget ki nem fejthette, és a tudomán}

r

okat honosítani, az élettel összeköttetésbe hozni képes nem volt. Ki már nemzetek közt is megfordult, azon szomorú tapasztalást tehette, hogy hazánk ifjai más nemzetek ifjaihoz képest nagyon hátra vannak, 's a tudományos szellemtől áthatva épen nincsenek : — hogy ezen baj orvosoltassék 's a nevelési rendszer a középkori formákból kibontakozzék, hazánknak dísze és java, nemzetünknek külföld előtti tekintélye, és a kor szelleme sürgetően követeli, —• azért bátorkodunk e következőkben összpontosult 's a kor igényeivel megegyező alázatos kivánatainkat előterjeszteni. 1-ször. Mindenben, mit az egyetem lelkes ifjúsága az egyetem átalakítására nézve petitiójában felterjesztett, tökéletesen egyetértünk, és azon elvek alkalmazását mennyire lehetséges, a többi főtanodákban is óhajtjuk. 2. szor. Minthogy kétséget sem szenved, hogy a főtanodák ifjúságának a tisztességes mulató helyektől és minden, a világgal érintkezésbe jöhetési alkalmaktól, milyenek színházak, kávéházak, táneztermek sat. elzárása 's dzok minden lépteinek kikémlésc, nem csak annak értelmi kifejlődését és világ ismeretek szerzését, melyektől az ember szerencséje leginkább függ — akadályozza, hanem a helyett, hogy a mostani kor igényeihez képest az ifjúságnak a többi polgárosztályokhozi simulását előmozdítaná, és a tudományt az élettel összeköttetésbe hozná : inkább kártékony elvonulást, 's kasta — szellemet idéz elő és a jellem kifejlődésére is ártalmas befolyással bir ; azonkívül pedig a főtanodák ifjúságát más osztályú ifjúság szabadságait tekintve lealacsonyítja, és az által a becsületérzésre is károsan hat, — azért az ilyen tilalmazásnak megszüntetését kérjük annál is inkább, minthogy a kir. egyetem polgárai már jelenleg is ily megszorításoktól mentek voltak, és tehát a tilalom a többi főtanodákban is — hova a tanulmányok