Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

A rendkívüli idők szaka beköszöntött Győrben is. Két arány-Eszmék talán részre vált szét a társadalom. Az egyik, mely számra és ° ' erőre túlnyomó s melynek magvát az ifjúság képezte, volt a rajongók néposztálya; ehhez csatlakozott egész tömegében a nép. A másik a csendesvérű, vagyonos, időket élt polgárok pesszimista tábora voit. Az első csak a ragyogó czélpontott nézte, csak a fényt látta és vágtatott feléje az ideálizmus nemes elszántságával. A másik a tapasztalat fekete szemüvegén nézett bele a villogó fénybe és megtalálta annak foltjait, megtalálta annak árnyékát. Még élő szemtanúként emlékezett vissza a polgárság élemedett része a franczia ostromra, még látta rendbeszedett házacskája fölé repülni az üszköt, még látta rombadőlt, íüstös falait, még emlékezett a sarczoló katonaság durvaságaira, a soká tartó Ínségre, nyomorra s féltette azt, amije már ismét lett, attól, ami ismét jöhet. A szülők könnyes szemekkel néztek össze, ha előttük állt serdülő fiuk, hajh, de a fiúk nem voltak már a szülőké, a közös nagy édesanya foglalta le őket magának, testőrökül. A hűvöslelkületű szürke szavú öregek tábora mindegyre fogyóit, átsöpörte elemeit a másik táborba az időknek eseményekkel labdázó szele. Nagyszerű események korában élünk — irja márcz. 18-án a „Hazánk" —Egykorit mellyben gyakran egy órának eredménye, a múltnak év tizedeivel, reánk nézve hang. századaival felér. A franczia nemzet elűzte királyát 's köztársasággá alakult, német és olaszhon népei jogokat követelnek 's nyernek fejedelmeiktől, többnyire nehéz küzdelmek 's néhol polgárvérömlés között. Magyar hazánk felett különös irgalommal őrködik folyvást, nemzetünk hatalmas istene A

1 minden jóktól olly rég óhajtott józan átalakulás a' lehető legbékésb uton történik, s' fog véghez menni. Ennek boldog reménye, sőt mondhatnók -— vallásos szent hite lelkesité városunkat, midőn annak egyetemes lakossága, a' mult lapunkban közlött pozsonyi kedves hirek által olly édesen lépetve meg, — minden aggodalma szétoszolván, magát egy nagyszerű nemzeti ünnep szokatlan élveinek, mintegy ösztönszerűleg egész általánosságban engedé át ! Mihelyt az országgyűlési Rendek ismert feliratának, a m. főrendek által történt egyhangú elfogadtatása nálunk köztudomásra jutott, a senkitől össze nem hívott, nem buzdított nép a legbékésb indulattal csoportosult utczáinkon, nemzeti dalainkat víg megelégedés közt zengedeztetve, — a város egyszerre közakaratból kivilágítva lőn, — a polgári őrsereg zenekara kedveltebb nemzeti indulóinkat harsogtatá, — e mellett háromszínű lobogók egy pár százra menő fáklyavilágnál hordoztatának minden rangú s színezetű önkénytesek által utczáinkon, kikhez, töméntelen nép mindkét nemből, örömrivalgások közt csatlakozók, nem hijányzottak szónokok, a népnek, az ünnepély czélját s fontosságát szelid népszerű szavakkal