Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

10. Apróságok és furcsaságok. — Győr történetkönyvének margó-jegyzeteiből. — A győri várkapu már Szent-István korában is az országnak nyugoti főbejárója lehetett, ahol mindenek okulására hirdetett meg a király, amit mindenek tudomására szánt. így a lázadó Koppány felnégyeltetése alkalmából — mint a történeti részben megemlítettük — az elrettentő példa nyugoti hirdetőkapujául Győrt választotta. így, olvassuk ezt a régi pergamenten : „Egyik részét kildé Isztragom kappura, az másodikat Veszprimé, az harmadikat el fel Győré, az negyediket el bé Érdélben, miért mind az egész országnak ellensége volt." (Szent István legenda, Erdy-kodex.) -* Rozgonyi Cziczelle. Ezzel a hősnévvel is nekünk szabad eldicsekednünk. A Rozgonyiak a 14-ik S7Ä7,a.a végén s a 15-ik elején (László és István) Győrmegye főispánjai voltak. Rozgonyi István felesége volt a galambóczi hőslelkü asszony, ki férje urát Zsigmond királyt 1428-ban Galambócz ostrománál éjjel vezetett hajójával megmentette, amikor is „Egy árva hang sem beszeli Zsigmond győzelmét, Mind a világ, egész világ Rozgonyi t'ziczellét." * P Petneházy győri fin voit. Minden város büszke a fraira, méltán büszke lehet tehát Győr is arra a hires magyar vitézre, aki 1680-ban, midőn megtörték a török hatalmát s visszavették Buda várát, —• első volt a vár bástyáin. Ez a Petneházy, aki a vároromra az első zászlót kitűzte, győri magyar hajdú volt, ama 3000 válogatott vitéz egyike, kikkel Esterházy János várkapitány a Budavárát ostromló császári sereghez csatlakozott. Mikor a városházát lefoglalták. Valami pöre volt a pannonhalmi főapátnak Győr városa ellen, melyet szerencsésen meg is nyert. Az Ítélet erejénél fogva már most legérzékenyebb részén akarta a főapát a nyakas ellenfelet megfogni s azért 1694. decz. 1-én a városházát végrehajtásilag lefoglaltatta. *A kellemetes Győr. Szerették Győr városát a régi időben is, mert mindig kellemetes város hírében állott. Elannyira, hogy Erzsébet királyné a 15-ik században rendes lakóhelyéül választotta. A királyok is gyakran megfordultak benne, különösen IV. Béla és Hollós Mátyás. Mátyás király Győrben tervezte ki rendesen, hogy miként veri meg a németeket. Ide hozta feleségét, a szép