Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1709-ben Győrött nagy pestis volt, melyben a lakosság közül több ezer halt el. E szerencsétlen eset miatt az évi június 7-től deczember 10-ig tanácsülések nem voltak s majdnem minden közlekedés megszűnt. Ugyanez a rettenetes csapás 1711. és 1739-ben újra, de kisebb mérvben mutatkozott. 1718-ban nagy tűzvész pusztította a várost. 1740-ben hat hónapig tartó rendkívüli fagy tette tönkre a gazdaságot. 1753-ban tűzvészben pusztult el a város nagyobb része. 1763. június 28-án nagy földrengés volt. Reggel 5Y

2 órakor támadtak észak-nyugotról, dél-keletre a lökések oly erővel, hogy számos házon kivül a püspökvár tornya is bedőlt, a tőszomszéd Révfaluban oly szakadások és ürek támadtak — írják az egykorú feljegyzések — hogy azoknak mélységét mérni nem lehetett; a lakosok a vásártérre menekültek és itt, valamint a kálvária-hegy mellett felállított sátorokban tartózkodtak, a Duna rendkívüli nagy hullámokat vetett. E szomorú eset emlékéül és jövő megóvás végett Szent László napján egyházi szertartással Szent László király koponyája ünnepélyes körmenettel hordoztatik. a városban s ez alkalommal következő ének zeng : „Szent László királyért ! annak védelméért ! Jézus Krisztus hallgass meg ! földindulástól ments meg !" (A püspöki székesegyház fogadalmi képe az előző oldalon.) 1764- ben nagy árviz sújtotta Győrt. 1765- ben uj földrengés jelei mutatkoztak. 1768-ban és 1772-ben nagy árviz. 1776-ban, 1778-ban és 1780-ban a várost majdnem teljesen elpusztító tüzek voltak. 1826-ban jeges vízáradás, mely a Dunán több mint 200 hajót és malmot összezúzott. 1830- ban szintén nagy árviz, mely febr. 27-től május 20-ig tartott, utánna tűzvész. 1831- ben kolera. 1843-ban nagy tűzvész.