Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

terragium seu censum dcbitum villicus eorundum in octava Pentecostes Epis­copo seu Capitulo Jauriensi proveniens ab eisdem hospitibus persolvi faciei ex integro, prout exstitit consuetum. Caeterum statuimus, quod ho­spites nostri Jaurienses nec in ipso foro, nec alias infra regni nostri limites de suis propriis mercimoniis aliquod tributum solvere teneantur­more Regalium hospitum aliorum. Ad­huc, ut pro aedificiis reparandis virgas et pálos habeant, et pro agri cultura ac pro curiis terram habeant amplio­rem, contulimus eisdem hospitibus nos­tris quandam insulam cum suis popiilis in danubio usque occidentem ex op­posito castri Janriensis adjacentem, cum suis nemoribus, pratis et pariter piscaturis. Contulimus et eisdem ter­ram castri Jauriensis, Malomsok voca­tam, ultra danubium usque Zámoly existentem, quem primitus dederamus, simul cum omnibus utilitatibus suis et pertinentiis universis. Dedimus in­super ipsis hospitibus nostris quandam vacuam terram monasterii Zerphel, Te­rendőiul vocatam juxta Rabam exis­tentem cum omnibus utilitatibus suis ita, ut de ipsorum medio malignorum cavillatio amputetur, quosdam populos castri Jauriensis quinque ponderum solutionem, et quosdam populos castri Zolga-Geur hospites et mansiones rega­lium tavernicorum populos et cruci­ferorum domus hospitalis S. Ioannis, nec non et populos de vico S. Adal­bert^ ac alios etiam populos commu­nes cujuscunque conditionis, qui inter ipsos hospites nostros residebant eis­dem hospitibus nostris conjunximus. Ita quod de caetero pristinae condi­tionis ipsorum immemores, in ipso castro resideant, et nobis in libertate hez, hogy ők is minden tekintetben vendégeinkkel azonos kiváltságban ré­szesüljenek, azon kikötés mellett, hogy az ő birájok, amint szokásban volt, e vendégek után járó földbért vagy cen sust pünkösd nyolczadán a püspöknek vagy káptalannak teljesen beszolgál­tassa. Rendeljük továbbá, hogy más kir. vendégek módjára győri vendégeink­nek se kelljen országunk határai közt saját árúczikkeik után vámot fizetni ők, sem a vásárpiaczon, sem pedig egyebütt. Továbbá, hogy épületjeik tataro­zására vesszejök és karrójuk legyen, a földmívelés és háztelkeik érdekében pedig több földdel rendelkezzenek, e vendégeinknek átengedtük a Győr várá­val szemközt fekvő s nyugotra ter­jedő dunai szigetet lakóival, berkeivel, rétjeivel és halászatával együtt. Nekik ajándékoztuk azonfelül a győri vár Malomsok nevezetű földjét is, mely a Dunán nil van, (most Pataháza) s Zámolyig terjed, melyet már korábban is átengedtünk minden haszonvételé­vel és tartozékaival egyetemben. A szerfeli (?) kolostornak Terendőiűl neve­vezett elhagyott földjét a Rába mel­lett minden haszonvételeivel szintén a vendégeknek ajándékoztuk ; továbbá, hogy kebelükben minden rosszakaratú konkoly hintésnek eleje vétessék, a győri vár némely népeit, melyek 5. pondust fizetnek és a szolga győri vár bizonyos népeit, továbbá a királyi • tár­nokok (földjének) vendégeit és szállá­sait (t. i. lakóit) a szt. János-rendi keresztesek ispotályának (Bél csak sz. János vendégeit említi ; a tárnokokról nála nincs szó) és szt. Adalbert utczá­jának népeit s egyéb bármily állapotú köznépeket, kik a mi vendégeink között telepedtek le, szintén egyesitettük ve-

Next

/
Thumbnails
Contents