Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

eorundem hospitum nostromm servire teneantur. Statuimus etiam quod omnes mercatores usque Austrum in Hungáriám descendentes, et de Hungária in Austriam transeuntas mercimonia sua in castro deponant Jauriensi ad concambium faciendum. Statuimus insuper, quod nullus Baronum nostrorum descensus super ipsos facere audeat vel praesumat. Adhuc quia paupertas ipsorum hospitum Jauriensium nobis constitit euidenter, de libertate civium Albensium hoc solum excipimus, quod nobiscum vel cum aliquo alio Barone nostra exercituare nullatenus teneantur, Concessimus insuper, et provide duximus ordinandum ut omnis controversia de eorum medio excludatur, portum pro se habeant, et habere possint liberum in Danubio. Ut igitur haec ordinatio per nos rationabiliter facta robur obtineat perpetuae firmitatis, nec in posterum cursu temporum valeat per quempiam in irritum revocari, praesentes concessimus litteras per appositionem duplicis Sigilli nostri roboratas. Datum per manus Magistri Benedict Orodien. Ecclesiae praepositi aulae nostrae Vice-Cancellarii, dilecti et fklelis nostri. Anno ab incarnatione Domini Millesimo Ducentesimo Septuagesimo primo, regni autem nostri anno secundo. (Ex autographo Andreae 111. transunto in archivo civico conservato exscriptum.) lök oly módon, hogy ezentúl régebbi állapotukra való tekintet nélkül — e vendégeink kiváltsága szerint szolgáljanak nekünk. Rendeljük továbbá, hogy minden Magyarországból Austriába és innét Dél-Magyarországba menő kereskedő köteles a győri várban lerakni árúit a cserekereskedés eszközlése érdekében. Azonfelül határoztuk, hogy főtisztjeink közül senki ne merészeljen erőszakosan reájuk szállni (descensus) vag}' az ellátást igényelni. (Bél szerint még ide tartozik. Határoztuk továbbá, hogy a vendégek módjára érkező idegeneket a győri községben való letelepedésekben senki se merészelje háborgatni.) Mivel pedig a g3^őri vendégek szegénj'sége előttünk teljesen ismeretes, a fehérvári polgároktól átvett kiváltságon azt az egyetlen módosítást teszszük, hogy velünk vagy valamely főtisztünkkel hadra kelni semmikép se legyenek kötelezve. És hogy a belviszályra semmi okuk se legyen, jónak láttuk számukra a Dunán szabad révjogot engedélyezi. Ezen méltányos intézkedésünk örök érvényére és hogy az idők folyamában se vonhassa senki sem kétségbe, kiadtuk kettős pecsétünkkel megerősített oklevelünket. Kiadatott Benedek mester, az aradi egyház prépostja, udvarunk alkorlátnoka, hű és kedvelt hivünk (Keze) által, az Ur megtestesülésének 1271 -ik, uralkodásunknak pedig második évében. V. István királynak eme kiváltság levele nagy változást idézett elő Győr fejlődésében, a lakosság közjogi helyzetét részben uj alapokra fektette s szárnyat adott a pehelytollaiból bontakozó győri kereskedésnek. Ez irányban való hatásairól könyvünk harmadik fejezetében szólunk, ahol Győr népességét, művelődését, kereskedelmi és ipari fejlődését írjuk le.