Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

eorundem hospitum nostromm servire teneantur. Statuimus etiam quod omnes mercatores usque Austrum in Hungá­riám descendentes, et de Hungária in Austriam transeuntas mercimonia sua in castro deponant Jauriensi ad con­cambium faciendum. Statuimus insuper, quod nullus Baronum nostrorum des­census super ipsos facere audeat vel praesumat. Adhuc quia paupertas ipso­rum hospitum Jauriensium nobis con­stitit euidenter, de libertate civium Al­bensium hoc solum excipimus, quod nobiscum vel cum aliquo alio Barone nostra exercituare nullatenus teneantur, Concessimus insuper, et provide duxi­mus ordinandum ut omnis controversia de eorum medio excludatur, portum pro se habeant, et habere possint libe­rum in Danubio. Ut igitur haec ordinatio per nos rationabiliter facta robur obtineat perpetuae firmitatis, nec in posterum cursu temporum valeat per quempiam in irritum revocari, praesentes conces­simus litteras per appositionem duplicis Sigilli nostri roboratas. Datum per manus Magistri Be­nedict Orodien. Ecclesiae praepositi aulae nostrae Vice-Cancellarii, dilecti et fklelis nostri. Anno ab incarna­tione Domini Millesimo Ducentesimo Septuagesimo primo, regni autem nostri anno secundo. (Ex autographo Andreae 111. tran­sunto in archivo civico conservato exscriptum.) lök oly módon, hogy ezentúl régebbi állapotukra való tekintet nélkül — e ven­dégeink kiváltsága szerint szolgáljanak nekünk. Rendeljük továbbá, hogy min­den Magyarországból Austriába és innét Dél-Magyarországba menő kereskedő köteles a győri várban lerakni árúit a cserekereskedés eszközlése érdeké­ben. Azonfelül határoztuk, hogy fő­tisztjeink közül senki ne merészeljen erőszakosan reájuk szállni (descensus) vag}' az ellátást igényelni. (Bél szerint még ide tartozik. Határoztuk továbbá, hogy a vendégek módjára érkező ide­geneket a győri községben való lete­lepedésekben senki se merészelje há­borgatni.) Mivel pedig a g3^őri vendégek szegénj'sége előttünk teljesen ismeretes, a fehérvári polgároktól átvett kivált­ságon azt az egyetlen módosítást tesz­szük, hogy velünk vagy valamely fő­tisztünkkel hadra kelni semmikép se legyenek kötelezve. És hogy a belvi­szályra semmi okuk se legyen, jónak láttuk számukra a Dunán szabad rév­jogot engedélyezi. Ezen méltányos intézkedésünk örök érvényére és hogy az idők folyamá­ban se vonhassa senki sem kétségbe, kiadtuk kettős pecsétünkkel megerősí­tett oklevelünket. Kiadatott Benedek mester, az aradi egyház prépostja, udvarunk alkorlátnoka, hű és kedvelt hivünk (Keze) által, az Ur megteste­sülésének 1271 -ik, uralkodásunknak pedig második évében. V. István királynak eme kiváltság levele nagy változást idézett elő Győr fejlődésében, a lakosság közjogi helyzetét részben uj alapokra fektette s szárnyat adott a pehelytollaiból bontakozó győri kereskedésnek. Ez irányban való hatásairól könyvünk harmadik fejezetében szólunk, ahol Győr népességét, művelődését, kereskedelmi és ipari fejlődését írjuk le.

Next

/
Thumbnails
Contents