Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

nem vakmerőségből vétettek meg a bőrök, hanem az privilégium tartalmának tudatlanságából, és Szüts György mester tanácsából, mely tanácslásért és biztatásért ha szűcsmester uraimék neheztelése acccdál, vagyon az czéhnek büntetése, és az szerént járjanak ellene." A téglaégetés iparjoga. A káptalannak ősidőktől fogva volt Győrszigetben téglavetője, már a legrégibb Ortelius-féle térképeken úgy látjuk megrajzolva Győrszigetet az ő téglakemcnczéivel. Jelentékeny jövedelmet hajtott ez az ipar a káptalannak, mikor azonban Győr várerőddé lett, a várkapitányság is állított téglakemenczét, különösen az erőd építésére és folytonos javítására. Egyszersmind nyereségesnek találván ezt az üzletet, a káptalan versenyét ki akarta zárni. A hosszas pörlekedés vége az országgyűlésen dőlt el, hol a káptalan mint földesúr orvoslást keresett. Az 1741. 30. tczikk ezt meg is adta. 2. §. „Ő sz. Felsége a győri káptalannak, mint földesúrnak jogait helybenhagyván, nemcsak az eddig a győri katonatisztek által az említett káptalannak nagy kárával és sérelmével akadályozott téglakemencze építését, hanem az ott égetett tégláknak használatát és mások részérc való szabad eladását is legkegyelmesebben megengedte. 3. §. A várbeli kemencze pedig csupán azon vár kőfalainak javítására háborítlan meghagyatván. " A győri molnárcz^ji irataiból. Statútum 17$8-bol. „Mellynek ereje által ezen Szabjtd s

m Kir. Győri Újvárosban lakozó Polgári Molnár Mesterek azon világos áltafT ~£átás mellett, hogy noha ugyan Mesterségünket Mindnyájan nagy Terhel a»*vizen űzzük és visellyük, mindazonáltal azon bevett vissza élés, hogy némelly'ek és Ugyan a' Tehetőssebbek az őrlőket az Helyrül az Malomban, és onnand-Haza állítják, és mindez, mindpedig egyébb Fuvarozás által, Mellet az őrlőkért. Szolgálnak, magoknak több őrlőket öszve szőröznek, Némelly Szegényebb Mesterek, akik ezen ugy szólván Robotot véghez nem vihetik, őrlés nélkül maradván, végső veszedelemre jutattnak, ezen veszedelmes vissza éllés, és végső lenyomattatásnak kiirtására nézve, egyes akarattal azt végeztük, hogy az Aratóknak, vagy más őrletőknek Buzájért vagy egyébb Jószágért akár minemű Szin vagy feltétel alatt is minden Dereglézés, és fuvarozás sem az Rábczán, sem a Dunán, a vagy a Rábán Szabad ne legyen, hartem Mindhogy ez Nagy veszedelmet okozna, végképpen Muljékel, Melly végzésünknek is erőssebb meg tartására, azokra nézve, Kik azt által hágni merészelnék, anyiszor 12 forint Büntetést rendelünk. Sőtt ezeken kivül ezen Büntetés alatt még e Következendőket is szorosan megtartani Kötelessek leszünk.