Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Először : Sem Arató, vagy nyomtató Részt, sem pedig egyébb örleni való Jószágot Faluról, vag}' más Hellyrűl Győrön kívül nem szabad, és tellességgel megtiltatik, az Dunán alá, vag}' fel, ugy az Rábán, és Rábczán Dereglével Hordogatni. Másodszor : Sem az Szántó Földekre, és Tallóra, vagy egyébb rostálló Helyekre Csutora Borokkal, vagy Más ajándékokkal, és illycs Hizelkedésekkel eljárni és orzátlankodni sőt az őrletökknek Pénzeket Költsönözni és ez által az őrleni való Jószágot magához húzni Szabad nem lészen. Harmadszor : Onnét alúlrúl mások által meghozott arató részeket, ebéddel, Borral, vagy Más Mesterséges álnoksággal az más Mester Társaiktól eltsábitani tiltva légyen. Negyedszer: Valamely őrletőnek uttyát állani, az Utakon, Utzákon, és Hidakon leskelődni, azokat Csalogatni, és Magához kénszerítteni a fentt Kitett Büntetés alatt tiltva lészen, Hanem igazi Felebaráti Indulatból ki ki az, őrletőtt, oda menni, Szabadon ereszsze, ahová őrleni való Jószágát vinni Szándékozik." A tordai molnárok ellen. 1S13. „Az Győri Újvárosi, és Szigethi Nemes Molnár Czéhek igen Betsüs és Érdemes Tagjainak teszszük alázatos Tiszteletünket, és az Istennek Bő áldását kivánnyuk nékiek ! A Tordai Molnárok iránt bé adott alázatos Instántiankra aszt az kegyes Resolutiot nyertük a Miltóságos Uraságunktul, hogy a most jövő 1817-dik Esztendőre (hogy ha igen jó 'rendtartás fog közöttünk lenni, és a Molnár Legénység is jó szoros vigyázat'alatt fog tartatódni, jobban mind ennek előtte) tehát reménységünk lehet, hogy a Tordai Molnároktul még szabadulunk, sőtt ha akarunk, azok helyeiket mi Occupálhatyuk. A — Tordaiaknak Instántiájokra pedig az a Resolutió jött nékiek, hogy, hogy mervén a Tordában engedelem nélkül a Malmaikat bé kötni, mikor az Idére már nekik a bé kötés nem volt megengedve ? Melyért is hogy Méltók volnának onnan tüstént elparancsoltatni, de a Méltóságos Uraság könyörületességbül most az egyszer! a ki kötésig meg engedtte a nekiek ott való maradásokat, de minden Malomra 18 forint büntetést szabván ki, és így minden Malomtul instantana 50 forintokat le kölletett nekiek füzetni, oly hozzá adással, hogy 24 forintot fog ha Nemes lesz füzetni, ha Nemtelen pedig 24 Páltza Ütéssel fog büntettetni, a ki tsak leg kissebb Karót az Uraságunk Partjában le verni bátorkodik. — Contractus már nem adatott nekik. — Ezen Resolutiokbul nyilván kiérteni a Tordaiaknak jövendő bizonyos el pusztulásukat — tőlünk pedig nem kivánnyo a M. Uraságunk hogy azoknak jövendő árendájokat füzessük, és életünket az által is sulosíttsuk. — Nem szorul úgymond az Uraság azon füzetesünkre. A midőn tehát égéretünk szerint, a Méltóságos Uraságunktul nyert Váloszokat az Originális Indorsatábul való értelem szerint tudoséttanánk a Titt. Urainkat, lü*