Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Cheh Mestereketth legcneketh es Inasokatth mynd az Mesterscghben lcovveok és ezeket az cheh leweliben megh irtth wegezeseket es teorwennyeket, es az teobbytth myndenestwl megolwastattny cs magyaraztattny gongyya legyen az Cheh Mesternek rea, mynd az egész Chehnek keozeonsiges woltaertth es haznaertth, hogy senkyne menthesse magath, hogy nem tutta, es nem hallotta legyen, es az Chehnek ladayaba keozeonseges haznaertth myndenik wessen tyzenkett penztth es Zent Mihal nap wtan az Mester legen fel kellyen barom, oran ejfel wtan, es is •— megh estwe kylentz oran fekwgyek le, es kylentz oran haggya el az w Wra dolgatth. Fennevezett csizmazia mesterek ezen czéh-szabályokat a pozsonyiakéból készítették s igy nyújtották be a győri káptalanhoz, mint akkorbeli győri földesurasághoz, mely testület azt elfogadván, megerősítve hitelesen a czizmadiaczéhnek kiadta, azonban a czéhtől megkívánta, hogy először szintén néhány forint ára viaszgyergyát vegyenek a székesegyház számára, — másodszor: hogy a czéh minden tagja Űrnapján az ünnepélyes egyházi meneten megjelenjék, máskép az általok szabandó büntetéssel fenyegetőztek, kedden. A hiteles kiadvány kelt az 1604-ik év Quasimodo vasárnapja utáni Ekkor a győri káptalan a következő egyházi személyekből állott : iwanczy János székesegyházi nagyprépost, Megyerinus György olvasó-kanonok és vicarius, Lépes Bálint őrkanonok, az éneklő-kanonok üres lévén, Mathissy György Üdvözítőről nevezett pápóczi prépost, Makónwitth György szent Adalbero prépost, Chemetey István székesegyházi, Manoszlay Mihály soproni, Theomeol István mosonyi, Paukowytth György locsmándi, Altabak János pápai, Baksay István rábaközi főesperesek. A szücsmesterek pere. — A 17-ik századból. — „Az szücsmesterek czéhe egyfelől — másrészről penig Baiczy István között az bárány bőrök végett. Az szücsmesterek beadván privilégiumokat, feltalálják Birák uram benne azt, hogy idegen kereskedő ember — a szücsmesterek ellen szücsmesterséghez tartozandó mivekhez és kereskedésükhöz avagy árujukhoz ne adja magát senki, akár ki légyen az, — melyhez képest városi biró uram noha executiot tehetett volna, de az bárány bőrök megvételeken Szüts György városi Eskütt okot adván az megvételre, Baiczy István hadnagy ahozképest vette meg az bőröket, vévén százat per Taller imperial 16. — Tekintvén Birák uraim az privilégiumot, de kiváltképen Szüts György biztatását, melyet nem tagad maga is, ahozképest az bárány bőröket ítélték az szücsmestereknek ily okkal, hogy noha Baiczy István hadnagy 16 Talléron vett meg százat : mindazáltal tartozzanak az szücsmesterek tizenhetedfél tallért afféle pénzt, melyei vétettek az bőrök, az hadnagynak fizetni, mivel ez ideig az ő pénze az az bőrökben állott, mely pénzt hasznosabb kereskedésre fordíthatott volna hadnagy uram. Büntetését sem mondhatják ki birák uraim, mivel