Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

A győri kereskedők a városban kirakott czikkek vásárlásánál elővételi jogot gyakoroltak. Számos elkeseredett per keletkezett ebből, különösen egyes czéhek a czéhszabadalmukban biztosított jogok megsértését látták a szakmájukhoz tartozó czikkeknél mások vásárlásában. 1 E tekintetben nagyon messzire mehettek már a győriek s a privilégiumot igen széles alapon akarták kihasználni, mert az 1659. 77. tczikk szerint: „Az országlakók elhatározzák, hogy a győri és más országbeli vásáros helyek kapitányai, kereskedői, barmászai, mészárosai, sóárulói, harminczadosai, vámszedői s más hasonlók, az országlakó nemeseket, nemteleneket s külföldieket az azon helyeken tartandó országos és heti vásárokon a kősónak, barmoknak és más árúknak s eladó tárgyaknak megvételében hatalmaskodás büntetése alatt ne akadályozzák." Erre az időre esik a Duna és Rábaszabályozásra vonatkozó első törvények hozatala is. A Duna eliszaposodása folyton emlegetett sérelme volt a város kereskedőinek.

2 Az 1681. 20. czikk ismét megtiltja a hadi tiszteknek, hogy Győr felett a Rábcza-hidnál fizetéseket szedjenek. Különösen sok baja volt a kereskedőknek a katonasággal, mely nem tisztelte a győrvárosi közönség kiváltságait s folyton különféle regáliák szedésével zaklatta ezt. Ezért az 1715. 42-ik törvényezikk keményen rajok szólt, mondván : „A cs. kir. katonaság kihág asai es hatalmaskodásai tárgyában újra törvény hozatik s „a győri várban a királyi jog név alatt legújabban a nemesekkel és polgárokkal kötött szerződés szerinti beszedések megszűnteiteknek", egyszersmind a szerződés ügyében bizottmányt küld ki az országgyűlés." Az 1729. 3. tczikk pedig világosan kimondja ismét, hogy a győri várparancsnok által eddig érvényesíttetni szokott különféle királyi jog (regálé), mint törvénytelen, eltöröltetik. 1715-ben újra szóba jött a győri harmindszad megszüntetése, illetőleg áthelyezése, azonban az ez évi 91-ik tczikk elrendelte annak Győr székhelylyel leendő további íentartását. 1 Ilyen szemelvények „az ipar történetéhez" fűzött lapokban, köv. fejezet. _ 2 Ebben az időben a inosonyi Duna-ágat hajózták s amint a sok törvényből látjuk, sok baj volt vele. Van egy érdekes régi munka a Duna völgyének leírásáról 1500-ból. Sunthcini László regensburgi születésű, Miksa császár udvari történésze, kéziratban hagyta hátra (Stuttgarti királyi kvtárban). Az utazás vonala: Pozsony-Oroszvár-Köpcsény-Ovár-Győr— melyről megjegyzi, hogy „város, vár és püspökség a Duna és Rába mellett fekszik." Tehát még ekkor is a mosonyi Dunán utaztak, mint I. Endre király idejében. (Tört. füz. II. 121.)