Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

„Határoztatik, hogy minden egyes véghelybeli kapitányok s alkapitányok névszerint Győrben stb. azon zsarolásokat, melyekkel az ország belföldi kereskedőit a s : okolt vámon felül szokták terhelni, ezután teljesen megszüntessék; sem a szegény kereskedőket baromfiak, barmok, só és más hasonlók ötvened vagy század részének, vagy az árúk tizedének s kihasítására ne kényszerítsék, a hatalmaskodás felől kiadott ezikkeknek értelmében veendő büntetés alatt." A város lakóinak régi szabadalmakon alapuló vámmentességi jogát sem respectálták, mert 1647-ben törvényt kellett hozni (145. czikk), hogy „Győr, Komárom és Pápa városbeliek vámmentesség feletti szabadalmaik mennyiben az országnak s másoknak sérelmére nincsenek, épségben maradjanak." Különösen sok panasz merült fel azon jogtalanságok tekintetében, hogy a Győrbe jövő kereskedőket az abdai vámnál zsarolták különféle önkényes vámokkal A győri kereskedelemnek nagy sérelme volt ez, épen azért az 1659. 23-ik törvényezikk megparancsolja, hogy Az abdai hidon és győri kapunál a német katonák által beszedni szokott fizetések eltöröltetnek. ,,Ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárulván, megállapíttatott, hogy a győri várnagy és német katonák által az abdai hidon a nemességtől és a nyomorult néptől beszedetni szokott terhes fizetés és a Győrbe menő kereskedőktől bármely kicsinált ürügy alatti erőszakos beszedés még az országgyűlés alatt a mondott győri vár minden mostani és ezutáni tisztjeinek kiadandó kegyelmes és szigorú parancs által teljesen eltöröltessenek és megszűntéknek tartassanak." Az 1659. 60. törvényezikk a német katonák által űzött kereskedést a jogtalan élvezett privilégiumtól megfosztja. „A királyi és vámbeli jövedelmek csonkításával történik, hogy a magyar várakba helyezett német katonák kereskedést folytatván, mindennemű fél- és egész harminczadtól, úgy a vámok fizetésétől magukat menteknek kívánják tartani. 1. §. Mire nézve megállapíttatik, hogy „azok is, ha kereskedést folytitnak, az ily törvényes járulékok kiszolgáltatására vagyonaik lefoglalása alatt kötelezve legyenek." Az 1649. 92-ik törvényezikk ujolag elrendeli, hogy „a határbeli helyek, vagy véghelyeik piaczaira vinni szokott élelmek és eladó tárgyak értékének szabályozásáról s megtartásáról szóló 1563. évi 13. czikk a véghelyeken, leginkább Komáromban és Győrben, megtartassék."