Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

kában hagyták. Az ellenség közül 1400 halt el a harczban s fogságra esett a nőkön és gyermekeken kivül 300. A mieink nagyszámú sebesülteken kivül 500 vitézt vesztettek a harczban. Ali feltételei teljesültek, a viharos éjszakán csikorgott éjjel a szélben a rézkakas, a petárda bömbölő zaját visszhangozva adta vissza az egész vár, hangot adtak tehát a kőharangok is és teleholdnál törték meg a magyarok a félholdat. 1598. ápril 3-án MAXLMILIÁN császár személyesen megjelent Győrött s a csata folyamáról közelebbi értesítést adatott magának, minek következtében Pálffy Miklóst ez évi május 18-án Mátyás főherczeg. Schwarczenberg Adolfot pedig június 3-án Maximilian lovagokká ütötte és fényes hadi működésükért a király gazdagon megajándékozta, Schwarczenberg 100000 darab aranyat, Pálffy pedig a pozsonyi uradalmat és grófságot, a bécsiektől pedig 1000 aranyat nyomó poharat nyervén ajándékul. Az erősség ez évben kitisztíttatott és kijavíttatott, május 17-én Győrbe jött BÁTHORY Zsigmond erdélyi fejedelem, kit Pálffy, Nádasdy és Schwarczenberg illendően fogadtak, kedvtöltésére fényes mulatságot adattak ; Mátyás főherczeg a király testvére is lejött; ebéd után a magyar és vallon ezredek tisztjei lovagjátékokat tartottak, melyben Pálffy egy franczia főtiszttel viaskodván, azt dárdájával nyergéből a porba lökte.