Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

12. A tisztelendő káptalan a város kebelében levő iskolaházat — minthogy különben is az alapító levelek is megvannak, — továbbra is megtartja az iskolamesternek és a zenészeknek s mint eddig, ezután is lakásul adja, egyéb tekintetben pedig a fönnebb említett okból minden tehertől mentes maradva, de az említett alapítvány költségén tatarozzák, valaminthogy az említett zenészeket és iskolamestert, a kik az egyháznak is szolgálnak, továbbra is a tisztelendő káptalan fizeti s szükséges fentartásukról a város hozzájárulása nélkül fog gondoskodni. 13. A káptalan, valamint a kanonok urakhoz tartozó káptalani házak, nemkülönben az egyház szükségleteire való saját tégláikat az abdai téglakemenczéből ezután is hordhatják minden teher, vagy bármilyen módon kigondolható igény, vagy kényszerítés nélkül. Ha azonban a tégláknak, vagy más dolgoknak a szállítása nem a saját, hanem más kocsikon történik, akkor e kocsik tulajdonosai a rendes fizetésnek lesznek alávetve. 14. A káptalani urak országos, vagy heti vásárok alkalmával bármiféle megvett, vagy elárusított dolgokért semmit sem vehetnek, vagy követelhetnek. 15. A Malchai-féle ház tájékán keletre eső szegeletháztól évenként 12 frtot kell fizetni; e 12 frt, minthogy nem a földesúri joghoz, hanem alapítványhoz tartozik, jövőre is a káptalannak jár ; az említett háznak lakói azonban a területtel együtt a polgári joghatóság alá tartoznak. 16. A dombon levő és világiaktól lakott házak titán méltányos megszabás alapján kivetett jövedelmet a káptalan .kapja, míg káptalani házakká lesznek. 17. Hogy e szerződés s a rá adandó királyi szentesítés az ország tör* vényczikkelyei közé kerülhessen a legközelebbi általános országos gyűlésen mindkét szerződő fél kérni fogja. 18. A káptalani házak körül semmiképen sem szabad úgy építeni polgári házakat, hogy a káptalani lakóktól a mostani kilátást elfogják. 19. A magyar ispotály a Széchenyi-féle alapítólevél értelmében ezután is a káptalan joghatálya és igazgatása alatt marad, a mint eddig, úgy ezután is minden teher és katonai beszállásolás nélkül ; de a polgári hatóság ajánlatára a nevezett káptalan polgári nyomorékokat is felvesz s az alapítványból tart el. 20. Az előbb felvett 4. és 8. pontokban megállapított szétválasztás szerint, •— t. i. hogy a káptalandomb és a város elkülöníttetnek, — a káptalandombra menekülő, de világi joghatóság alá tartozó személyeket a helybeli tanács onnan erőszakkal, vagy a káptalan megkeresése nélkül nem hurczol el. Ezen békés megegyezés pontjainak és feltételeinek sértetlenül való megőrzésére és megtartására mindkét fél mind magát, mind utódaikat kötelezetteknek jelentette ki. Bécsben, az Úrnak 1743-ik évében január hó 30-án. Károlyi Lőrincz győri nagy prépost, s. k. (P. H.),~ Milkovics János győri kanonok, pápóczi prépost, s. k. (P. H.), Karner József a nevezett városnak birája, s. k. (P. H.), Baráthy János, a föntemlített városnak hites jegyzője, s. k. (P. H.), Babatits József, ugyanezen város tanácsosa, s. k. (P. H.), Vissy József, ugyancsak e város tanácsosa, s. k. (P. H.), Attin György, ugyanazon város polgára, s. k. SZÁVA

Y I GYŐR MONOGRÁFIÁJA. 1 1