Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

(P. H.), Richter Ádám János polgár és meghatalmazott, s. k. (P. H.), Miskolczy Ferencz ugyanezen város polgára, s. k. (P. H.). Hogy a jelen másolatot valódi és hiteles eredetijével egybevetettem, öszszehasonlítottam és minden pontjában, záradékában és czikkelyében azonosnak találtam, — alulírott hitem szerint bizonyítom. Bécsben, 1743. febr. 5. Bobok Mihály ő felségének magy. kir. udvari titkára, s. k. (P. H.) A győri Yár történetéből. A győri vár legrégibb hősei. Győr hatalmas pártfogója, a nagy kiváltságot adó V. István meghalt (1272.) s 12 éves kis fia (IV. László) helyett ennek anyja, Erzsébet kormányzott. A hatalomra jutott oligarchák Ausztriát pusztították, az osztrákok és stájerek bosszúból Mosony és Győrmegyébe törtek, Győrt árulással megvették, a várkapitányt, Jób pécsi püspök és mosonyi főispánt vasra verve elhurczolták. Ezután (1273.) Ottokár tört be nagy sereggel, itt ütötte lovaggá a győri várban fiát és más 50 vitézt. Megrakván a várat erős cseh és osztrák őrséggel, feldúlta Sopront, Pozsonyt s távozott. Amint kiment, Sopron, Vas és Zalamegyék főispánjai királyi parancsra sereget vezettek Győr alá s az itteni nemességet fegyverbe szólították. Roland (vagy Lóránt) nádor (kunok birája) maga volt az ostromló sereg vezére. Nagy harcz folyt ekkor a győri várfalak alatt. A csehek és németek elkeseredetten védték a várat, kőhajítógépekkel óriás köveket dobáltak az ostromló seregre s nagy pusztítást tettek abban. Végre a vitéz magyar sereg hosszú, harcz után bevette Győrt s az őrsereget felkonczolta. A győri csatát a királyi kitüntetések egész sorozata követte, amint azt tudós régészünk, Ráth Károly kinyomatta és megörökítette. 1 A történet kedvelők tán érdekkel fogják olvasni azok neveit, kik ezen rohamnál kitüntették magukat, melyből először az is kiviláglik, kikből állott a király serege s másodszor világosan be1 Győr ugyanezen harcz alatt tanúsított hazafias és vitéz magatartásáért IV-ik László királytól kiváltságlevelet nyert. (Lásd a függelékben )