Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

5. A tisztelendő káptalan határozottan fentartja, hogy az említett dombon mészárszéket állít, úg\

r azonban, hogy a húst vágó mester a győri mészárosok czéhébe lesz kebelezve s a megyei árszabás szerint vágja a húst. Hasonlókép szabad korcsmaházat, borelárúsítást is a nevezett dombon, továbbá a Hunyés Némethy-féle házban ruhaelárúsítást (vestium), kivéve azon két hónapot, mikor a királyi borelárúsító jog szokott forgalomban lenni ; azt azonban határozottan kifejezzük, hogv a nevezett hegyen a győri czéhek rovására semmiféle czéhek ne keletkezzenek, sőt hogy Győr városa az ő jogkörébe tartozókat az említett korcsmaház látogatásától szabadon visszatarthassa. Mivel, azonban 6. A tisztelendő káptalan Győr területén magának tart fönn bizonyos szántóföldeket és réteket, sőt azok használhatóságára a maga számára pusztai lakást (allodium) akar emelni, ezek mint eleddig, ezután is ugyanazon káptalan birtokában maradnak, minden teher nélkül s a nevezett pajtát felépítheti, úgy azonban, hogy a község rovására, ott valami gyár, vagy mészárszék, más efféle, a mi úrbéri jog alá tartozik, el ne árúsíttassék, sőt ugyanezen káptalani területhez más földek vagy rétek ne csatoltassanak. Végre 7. Mindentéle dolognak be- és kivitele a mint minden nemesnek, úgy a káptalanbeli uraknak is szabad lesz, semmi megvámolásnak sem lesz alávetve, sem a mit közönségesen Pflas/ergeld-nek neveznek. Mivel azonban 8. Az egész dombot teljesen joggal a tisztelendő káptalan fogja bírni — e házcsoportból ugyanezen káptalan saját két házát — az Esztergomi és Ambrozi-féle házakat ugyanazon városnak adja örökre, visszavonhatatlanul ; oly föltétellel azonban, hogy nevezett város az említett két házat méltó becsáron tartozik megváltani a tisztelendő káptalantól. Valaminthogy a tisztelendő káptalan a Huny- és Némethy-féle házakat, nemkülönben más, a dombon levő és polgári állásbeliektől birt házakat — ha az ujabb, vag}'- bármilyen eddigi birtokosuktól megváltani, vagy megvenni akarja, ezt a városbeliek külön kifejezett engedélye nélkül is megteheti. Ezen, a káptalan-dombra vonatkozók előrebocsátása után Győr városa magának határozottan föntartja, hogy 9. Részletezve ; a házak, amelyek most azon domb falához függednek s Győrvároshoz tartoznak s a netalán a jövőben még hozzá építendő házak minden háborgatás és ellenkezés nélkül legyenek Győr város birtokában. Nehogy azonban 10. A győri terület — vagyis a város közt és az abdai terület közt •— amely a káptalané, jövőben valami ellenkezés támadjon, megegyeztünk, hogy ezen szerződéslevelünk hitelesítése után az alvárosi győriek, vagyis az újvárosiak és abdaiak közt levő határjelek a megszabott módon megujítandók. Ha valami módon azonban 11. Sikerülne az uj (modernum) Győr városát a szabad királyi városok állapotára emelni s így a plébániai egyház kegyúri patronatusi jogát a plébános felterjesztési jogával együtt megnyernie sikerülne, ezen esetben kikötöttük, hogy a város a győri káptalan kanonok urai közül egyet plébánosságra a mgos és ftdő püspök úrnak felterjeszthet, s ugyanazon plébános fentartásáról kellőképen gondoskodik.