Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1. A tisztelendő győri káptalan, magára vállalván az utódaira eső minden terhet és kötelezettséget is, átengedi teljes és összes jogát, a mit a belső és külső városban valósággal, vagy jogigénye értelmében bir, következőleg tehát átruházza ugyané káptalan az ő földesúri jogát a mint az 1727. évben hozott kúriai Ítéletben s a rákövetkező 1728. évben ugyané várossal való egyességében meg van állapítva. E szerint az Újvárosban levő korcsmaházat a tárházzal, a belső város piaczán, a ráépített házzal és kemenczékkel, nemkülönben az ugyané városban levő három mészárszéket is a ráépített házzal ; nemkülönben enged azon kölcsönös kötelezettségből is — t. i. az abdai vámhíd tatarozásához való hozzájárulásból, vagy a vámfizetésből, mint a kilenczedből és tizedből (ha és amennyiben a nevezett városbeliek erre kötelezve voltak), az őzek beszolgáltatásából, az edényeknek Védenbe való szállításából, a jövedelmekből és minden egyéb úrbérből, úgy azonban, hog^y a birtok e valóságos és igenjééit jogaiért s a vele járó javakért és jövedelmekért kárpótlásban részesüljön. Epezért 2. Nevezett Győr városa a nevezett tisztelendő káptalan teljes és összes — akár valóságos, akár igényelt jogaiért, nemkülönben az említett módon akár a belső, akár a külső városban levő bizonyos javadalmaiért a jelen egyezség-levél értelmében, magára vállalván összes és bármily rendű polgárainak terheit, kötelezi magát és utódait, hogy ugyanezen tisztelendő káptalannak & legközelebbi szent György ünnepén jó (érvényes) folyó pénzben fizet 17 ezer frtot, a szent György napig járó bármiféle elmaradt adók, vagy bármilyes jövedelmek, nemkülönben a káptalannak eddig okozott kiadásokért nevezett Győr városa e szerződés-levél aláírásakor ugyanazon káptalannak lefizet ötezer rajnai forintot. Midőn azonban 3. Ugyanazon tisztelendő káptalan mindkét nevezett városban levő valóságos, vagy igényelt jogáról lemond, mégis nyíltan kifejezi, hogy az úgynevezett dombon, a hol a székesegyház és kanonoki házak vannak, teljes földesúri jogát fenn akarja tartani. Nehogy azonban 4. Viszálykodások, perek támadjanak, az illető hegyecskének vagy dombnak meg nem jelelt helyiségei (területe) miatt s hogy a jövő időkben is mit kell hozzátartozónak venni, ép azért az eddig valóban létező kanonoki házakon kivül az ujabb lakhelyiség értelmében hozzátartoznak : 1. az a ház, a melyben jelenleg a másod harangozó lakik : 2. ugyané ház melletti kert, a hol az előbbi számára lesznek katonaszálló helyek ; 3. az ács háza ; 4. Szabó István háza ; 5. az úgynevezett Deszkássi-ház a maga katonaszállásával ; 6. az úgynevezett Egyed-féle ház a maga katonaszállásával ; 7. a deficientiában levők háza melletti katonaszállás ; 8. a vas-kertről nevezett kanonoki ház mögött levő ház, továbbá két más házacska, a melyek az előbb nevezettel kapcsolatosak ; 9. a harangozó háza, a Barilitz kanonok lakása mellett ; továbbá az elhagyott ház, vagy elhagyott negyed, a német káptalan háza mellett. S ugyanezen elhagyott ház mellett a tényleges katonaszállás ; 10. Huny háza, a mely Malczaniéhoz függed; M. végre néhai Némethy János háza, a mely háttal van a Pilathi-féle lakáshoz.