Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1681. 20. czikk. Megtiltja a hadi tiszteknek, hogy Győr felett a Rábcza-hidnál fizetéseket szedjenek. 1681. 21. czikk. 2. §. „A Dunának azon ága, vagy kisebb folyása, úgy az utazóknak kényelmére, mint a győri erősség iránti gondoskodásból, mely felé az felettébb szétágazik, Pozsony és Mosony megyék ingyen munkája által bizonyos töltések felállításával elzárassék, elhatároztatik." 1681. 26. czikk. Az ág. és helvét vallástételt tartók részére Győrött és Győr meg}

r

ében templom építésére engedély adatik. III. Károly alatt. 1715. 42. czikk. A es. kir. katonaság kihágásai és hatalmaskodása! tárgyában újra törvény hozatik s „a győri várban a királyi jog név alatt legújabban a nemesekkel és polgárokkal kötött szerződés szerinti beszedések megszűnteiteknek," egyszersmind a szerződés ügyében bizottmányt küld ki az országgyűlés. 1715. 79. czikk. A czéhek kartelljei és önbüntetései, az összebeszélt áraktól való eltérés esetére, érvényteleneknek mondatnak. 1715. 83. czikk. Ő Felsége megértvén azt, hogy a győri várbeli gyógyszerész magános haszna miatt polgári gyógyszertár felállítása itt mindeddig háborítva lett : 1. §. „Annálfogva a közhaszon és közjót ekintetéből nemcsak annak felállításához kegyelmes megegyezését adni, hanem annak fentartását is kegyelmesen elrendelni méltóztatott." 1715. 91. czikk. A győri harminczad további fennmaradásáról.