Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1715. 62. czikk. „Mivel a paraszt-telkeken lakó nemeseknek, sőt nemteleneknek kihalása s az ilyenek utáni örökösödés körül eddig különösen Győrben némely kérdések és nehézségek támadtak," a földesurak Örökösödési joga megállapíttatik. 2. §. „Egyszersmind ő sz. Felsége a tisztelendő győri káptalannak, mint földesúrnak jogait helybenhagyván, nemcsak az eddig a győri katonatisztek által az említett káptalannak nagy kárával és sérelmével akadályozott téglakemencze építését, hanem az ott égetett tégláknak használatát és mások részére való szabad eladását is legkegyelmesebben megengedte. 3. §. „A várbeli kemencze pedig csupán azon vár kőfalainak javítására háborítlan meghagyatván." 1715. 76. czikk. „Miután SÍ győri lakók azon várnak s ott táborozó katonaságnak a legközelebb mult lázadások alatt 9000 frt követelésöket a rendes uton szorgalmazták és azon követelésöket törvényesen bebizonyították volna, ő sz. Felsége nékiek illő elégtételt szolgáltatni legkegyelmesebben méltóztatni fog." 1723. 53. czikk. A kereskedők tartoznak könyvet vezetni. 1715. 131. czikk. Gr. Heister Sigfrid győri várparancsnokot „mint valódi és kétségtelen magyar honfiusítottat jelen tvczikkbe beiktatják és kijelentik, hogy a kitett 1000 aranyokat kifizetni nem tartozik." 1715. 135. czikk. Báró Liebenberg Károly ezredes és győri várparancsnokot magyarnak e törvény befogadja. 1729. 3. czikk. A győri várparancsnok által eddig behajtatni szokott királyi jogok (regálé), mint törvénytelen, eltöröltetik.