Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1. §. Mire nézve megállapíttatik, hogy azok is, ha kereskedést folytatnak az ily törvényes járulékok kiszolgáltatására vagyonaik lefoglalása alatt kötelezve legyenek." 1659. 79. czikk. Újból kimondja az országgyűlés, hogy az 1647. 45. és 1649. 37., úgy az 1655. 8. tczikkek (a győri bizottmányról) végrehajtassanak. 1659. 81. czikk. „Szinte határoztatott, hogy a győri sapkacsinálók s más külföldi kézművesek, kik a német katonaság igazgatása alá helyeztettek, a győri lakókat és azon honfiakat a magyar sapkák kereskedésétől s bevitelétől a királyi jövedelmek csonkításával, az ország törvényei és régi szabadságai ellenére el ne tiltsák. 1. §. És ő Felsége megajánlotta, hogy azt az ottani vezér úrnak kegyelmesen megparancsolja. " 1662. 30. czikk. „Minthogy pedig a karok és rendek a közigazság hátrányára tapasztalják, hogy a győri vezér úr Győr városában s várában, mint azon megye törvényszékének rendes helyén az emberek emlékezetétől fogva ott gyakorlatban volt pallosjog gyakorlatát azon megyének, városnak s más evégből szabadalmazottaknak megtiltotta volna: 1. §. Annálfogva a karok és rendek igazságosnak tartják, hogy minden megyéknek s más pallosjoggal bíróknak saját törvényhatóságaik alattiak felett, az ily pallosjog gyakorlata a vezér, alvezér és kapitány urak által ne akadályoztathassák s meg ne tiltathassák; nem állván ellen, ha ellenkező hadi rendelet adatott volna is." 1659. 77. czikk. „Az országlakók elhatározzák, hogy a. győri és más országbeli vásáros helyek kapitányai, kereskedői, barmászai, mészárosai, sóárulói, harminczadosai, vámszedői s más hasonlók, az országlakó nemeseket, nemteleneket s külföldieket az azon helyeken tartandó országos és heti vásárokon a kősónak, barmoknak és más árúknak s eladó tárgyaknak megvételében hatalmaskodás büntetése alatt ne akadályozzák."