Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

A SZABADSÁGHARCZ ELŐTT 125 elején a fennállott zene-egylet Haydinnak „Teremtés és négy évszak" cz. oratóriumát, továbbá Mozart „Cossi Fan Tutte" operáját volt képes előadni. Az irodalmi, művészeti és társadalmi közélet előkelő szin- f* vonalának emelése a szerencsésen fejlődött viszonyok mellett igen"' nagy részben tudható be SZTANKOVITS JÁNOS azidőbeli győri püspök kiváló egyéniségének s az irodalmi, művészeti és társasági viszonyok iránt való finom és összhangot keltő érzékének. Udvara a győri jótársaságnak s a szépmesterségek művelőinek és barátainak állandó találkozási helye volt. A kereskedelem lépésről lépésre virágzóbbá vált. Vasutak Keréskehiányában a nagyban való árúszállítás eszköze a víziút volt. Győr eem lett a közvetítő, Magyarország gazdag alföldje, mint eladó és a nyugoti kereskedelem, mint vevő között. A Tisza torkolatánál megrakodott gabnás hajók Győrig és Mosonyig tudtak feljönni s itt értékesítették rakományukat. A gabnakereskedés a Dunán országos jelentőséggel birt és emporiális jelleget öltött. Télen rendesen 100—150 nagyobb hajó feküdt a győri kikötőben, a Dunapart Gabaaélénk munka és forgalom helye volt egész éven át. Mikor a város crcskCih

'

s