Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1841-ben az osztrák vasúti hálózatnak Brucktól Győrig való kiépítését kérte, a hiteles adatokon nyugvó emlékirat szerint az 1840-ik évben a 35 győri nagy hajótulajdonos hajóin 2,328,000 pozsonyi mérőt, vidéki hajókon pedig 3 millió mérőt túlhaladó gabona érkezett Győrré, melynek egy részét a 75 győri burcsellás hajója vitte Mosonyba, a többit itt adták el, illetve magtározták be. De nemcsak a gabnaneműekben, hanem gubacs, gyapjú, toll, rongy és egyéb árúkban is virágzó kereskedés fejlődött ki. űihuJr- \ nyilt üzlettel bíró kalmári testület Mária Terézia királyné jogok. , , , által engedélyezett 40 gyökös jog korlátozása által a versenytől megóva lévén, az illető tulajdonosok jólétnek örvendettek ; — ezen jogokhoz tartozott a rőfös, posztó, ékszer, norinbergi, fűszer és vaskereskedés ; — ezen jogok advás-vevés tárgyát képezvén, ily jog több ezer frt értéket képviselt ; — a városi telekkönyv ezekről külön nyilvántartást vezetett és a hitelezők javára ugyanezekre biztosítási előjegyzések is történtek. ipar. Az ipar is szép fejlődésnek indult, főleg a műtakácsok szebbnél-szebb munkákkal szereztek maguknak hírnevet, 1844-ben létesült az első győri pénzintézet, a „győri takarékpénztár" s 1846-ban volt a legelső magyar iparkiállitások egyike, a győri műi pari kiállítás. -* * * így fejlődött a város, természetes alapokon, megpróbáltatások közt szedett tanulságok árán, önerejéből lépésről-lépésre s ily állapotban találta az a fenséges vihar, mely a szabadságharcz événél uj korszakot nyitott az országnak is, Győrvárosának is.