Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
Közmive- \ közművelődési állapotok jellemzésére meg kell említeni, hogy a népiskolák kezdetlegesek voltak, főleg a külvárosokban, hol hú és leánygyermekek összezsúfolva együtt nyertek oktatást. A Belvárosban azonban 3 berendezett tanterem volt s több tanerő végezte az oktatást. Volt a Belvárosban egy külön rajziskola is, öszszeköttetésben az elemi iskolával, itt egy szakképzett rajztanár működött, ki önálló oktatást is adott, főleg a nagy szünidőkben, a jelentkező gimnáziumi ifjúságnak. Ez a rajziskola volt első magva a később létesített reáliskolának. A felsőbb irányú oktatás intézete a Mária Terézia álíal 1769-ben felállított 1776-ban ünnepélyesen megnyitott, győri kir. akadémia volt, melynek jogi és bölcsészeti tanfolyamát sokan hallgatták s a hallgatók száma évről-évre növekedett. Az akadémiát 1785-ben Pécsre helyezték át, de 1793-ban • Győr ismét visszakapta. Feloszlatása előtt, 1847-ben 136 jogi és 161 bölcsészeti hallgatója volt. J h-odaiom. Az irodalom az időbeli művelői közül CZUCZOR Gergely, MAÁR Bonifácz, CZECH János, dr. KOVÁCS Pál neveit említjük meg, az utóbbi szerkesztésében jelent meg az 1848-as viharokban elnémult „Hazánk" győri lap is Színház Ez időben alakúit (1840.) a győri olvasó-egylet, 1830-ban egy es „ene. zenee gyi e ^ me ly azonban 1840-ben működését beszüntette. 1846-ban egy énekiskolával kapcsolatos férfi-dalegylet létesült, 1841-ben egy sziupártoló egylet, illetve színházi részvénytársaság. Az egyházi zene emelése körül abban az időben RICHTER Antal székesegyházi karnagy (Richter János kir. udvari karnagynak atyja) szerzett eredményeket. A zeneművészet a harminczas és negyvenes években kiváló pártolásnak örvendett a városban, melynek falai közt a legelső zenekapaczitások művészetében gyönyörködött Győr művelt közönsége. Megfordultak itt többek közt Liszt, Rubinstein, Wilmers, Borer Zsófia, Ole Bul, Ernszt, Hauzer Mina, Janza, Menter, Kellerman, Röser, Briccialdi, Haindl, Wimmercatt, kik rendesen 2—3 egymást követő hangversenyen mutatták be művészetöket. A sopronmegyei születésű GOLDMARK hírneves opera-szerző 1849-ben a győri színházi zenekar igazgatója volt s mint ilyen május 20-án a honvédsebesültek javára hangversenyt rendezett. A negyvenes évek A tanintézetek története a jelenkori rész fejezetében következik.
