Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
áll, egész a zsinagógáig üres tér (glacis) vala, mig a mai sétatér helyét két külső sáncz foglalta el. (Lásd az erődítési képet.) Bél csak egyetlen házat mond kiválóbbnak, azt t. i., mely a bécsi kapu felé nézett ; többi épületei alacsonyak és úgy épültek, hogy ostrom esetében könnyen lerombolhatok valának. Tehát nem volt szabad szilárd anyagból építkezniük ; a falak jobbadán vályogból készülnek, a tetők náddal, zsindelylyel ritkábban, cseréppel, úgymond, sohasem fedetnek. Van 3 imaháza: egyik az ágostai vallásúaké a Rábcza partján, a másik a helvét vallásúaké, mely a város másik oldalán fekszik és végre a gör. keleti vallású szerbeké (1724.), mely hátrább fekszik. A két első az iskolákkal, a lelkész és tanító lakásával állott kapcsolatban. A régi várra nézve érdekes rajzokat lehet olvasni „Brown Edward" angol orvos-tudós utazásai leírásából, melyek 1686-ik évben Zieger János kiadó és Spörlin János nyomdász által Xorinbergában kinyomattak (105-ik lap) : Brown Edward leírásaiból. „Győr vagy Jaurinum város a Rába, Rábcza és Duna összefolyásánál fekszik ; e város erős várat képez e határon a törökök ellen ; két kapuja van, az egyik Ausztria irányában kettős vizi árok fölött halad el, a másik pedig Székesfehérvár (Alba regalis) felé tartja fenn a közlekedést. Hét széles bástyaerődítménynyel bir és négy lovassági erőddel, sima felülettel vagy magas csúcsokkal, melyek a várból kiemelkednek. Az első a várbástya, melyen a várparancsnok kastélya vagy palotája áll. A második a vizibástya, mely a Duna felé szögellik ki. A harmadik a szent hegy bástyája, mely arról nevezetes, hogy midőn egy izben a törökök aknával felröpítették, egy katona lovastul együtt a bástya tetejéről a Dunába dobatott, anélkül azonban, hogy akár a katona, akár a ló legkisebb sérülést szenvedett volna. A negyedik a középső bást} r a, mely a szárazföld felé fekszik. Az ötödik az új bástya A hatodik a császári bástya. A hetedik a magyar bástya, mely a Rába partján fekszik s melyben a török parancsnok, midőn a várat a keresztények éjjel hadicsellel bevették, halálát lelte. A vidék köröskörül sík s egyáltalán nincs semmi, a mi e várat uralhatná vagy afölé emelkednék. Közvetlen közelében van ugyan egy kis emelkedés, de ez alá van aknázva s alkalmilag felrobbantható Ezen kívül a szabad mezőn egy őrtorony is áll, hogy az ellenség közeledése megfigyelhető és felfedezhető legyen. E várerősséget III. Amurath szultán uralkodása alatt Sinan basa ostromolta óriási veszteséggel ; csupán egy támadás alkalmával 12000 embert vesztett. Végre azonban Hardeck gróf várparancsnok gyávasága folytán megadta magát a vár, ami azonban később Bécsben a parancsnok
