Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

fejébe került. Kevés évvel reá Schwarzenberg és Pálfy grófok csodálatos támadása ismét visszahódította e várat a törökök nagy veszteségével. Midőn itt voltam, láttam még egy darabját a várkapunak, melyet a kérdéses időben egy petárda betört s melyet emlékezet okáért biztos helyen a székesegyházban őriznek. E székesegyház azon időben, midőn a vár a törökök uralma alatt állott, az elfogott keresztények bebörtönzésére szolgált ; nem hatolt abba világosság, csupán egy rácsozaton át, mely a vásártérre nyilt. Ma azonban ritkán van e hely török foglyok hiányában, kik a járókelőktől alamizsnát koldulnak s nagyon sajátságos, csinos ostorokat árusítanak el, melyeket szomorú fogságukban készítenek. Akit a különféle hadiszerek és eszközök érdekelnek, sehol sem talál e tekintetben nagyobb élvezetet, mint Győrött és Komáromban. Különösen figyelemre méltó itt azon fegyver, melyet csillagos buzogánynak neveznek s melyet az őrszemek, vagy ostromok alkalmával a falmászók használnak ; alkalmazásba jő e fegyver akkor is, midőn a várnak valamely nyilasát kell megvédelmezni. Láthatók itt továbbá agyagfazekak, ragadós, gyúlékony anyagokkal megtöltve ; ezeket az ellenség sorai közé dobálják. Érdekes továbbá a czövekgát, melyet kampókkal erősítenek meg s a védművek külső oldalán helyeznek el ; a gát vasrészeit egy kissé földdel borítják be, minek folytán a futó lépésben közeledők megsérülnek s egyúttal feltartóztatnak. Vannak itt nagy műgolyók és kézi gránátok, melyek vad tűzzel és könnyen égő anyagokkal megtöltve kézzel dobáltatnak az ellenséges sorok közé s melyek az