Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

is eloszlanak irhásokra, kik a finomabb bőrkészítményeket állítják elő, és a tulajdonképeni tímárokra; a helyi ipar azonban kizárólag a helyi szükséglet primitivebb czikkeire szorítkozik, hogy a finomabb czikkekben már ekkor is a nyugat ipara uralkodott, mutatja Béla király vámszabályzata. A kereskedelem hasonló gyermeklábakon mozgott. A pénz Valuta, érkevés volt, a kereskedés csere-eszközökkel dolgozott. Szt. István korában a gira (márka) 4 pensât s minden pensa 45 dénárt tett ki. I. Béla alatt a gira 5 pensât s 1 pensa 40 dénárt ért. I. Béla dénárja 1.250 gr. volt, mai értékében 25 frt 32 kr. A forgalomban azonban oly csekély pénz volt, hogy értéke igen felszökött. III. Béla a keresztes hadak átvonulásakor (1189.) akként szabályozta az árakat, hogy 100 lóra való takarmány vagy négy igen jó ökör ára egy gira legyen, a gira tehát mai árak szerint legalább 600 frtnak felelt meg. A győri háztelkek árára vonatkozólag tájékozásul szolgálhat, hogy IV. Béla 1242-ben Renaldnak, Wyrunc mester fiának két győri háztelekért egy ekényi földet adott Tarjánon cserébe. A kereskedés közvetítői zsidók, olaszok, németek és izmaeliták voltak. Az Árpádok szabályozták a zsidók jogállását, nevezetesen Szt. László, Kálmán és IV. Béla. Ez utóbbi igen szabadelvűén és jelentős kiváltságokkal. Győrnek minden hét szombatjára volt engedélyezve vására, Győr vámelynek vámja a főispánt illette. 1271. óta azonban a város a sa,jai hetivásárokon kivül külön vásárokat is tartott. A kereskedő kétszer-annyi vámot fizetett, mint a termelő. III. Béla agyőri híd-és rév-vám. jövedelmét egyenlő arányban Vámjai. felosztotta a várispán, a pilisi és a zirczi apát között. V. István a győri polgárságnak szabad révjogot is engedélyezett. A győri Rába-vám alól II. Endre a lébenyi apátság alattvalóit, ha az apátság birtokáról Győrön át élelmiszereket szállítanak a kolostor részére, felmentette. Később az élelmiszerek vámja alul való mentesség nemesi kiváltság lett. A győri harminczadról a „győri kereskedelem története" czímű A harmmkésőbbi fejezetben emlékezünk meg részletesebben. 1 Az Árpádok alatt város a várerőd körül s a folyóvizek partjai mentén volt megépítve, továbbá Nádorváros Hosszú- és KálváriaA történeti rész III. fejezetében.