Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
városokban lakó tisztviselők fölött is a főfelügyeletet a királyi tárnokmester gyakorolta. Győr lakosságának másik részét a püspök joghatósága alá A püspök tartozó lakosok képezték, kiknek kötelezettségeik földesuruk a J°s hat °r saga. püspök iránt V. István kiváltságlevele után is fennmaradt. Ezeknek külön bírájuk volt, V. István levele azonban a városon kivül őket is a királyi polgárokkal egyenlő kiváltságokban részesítette, tehát a vámmentességet és kereskedelmi szabadságot ők is élvezték. A lényeges' külömbség tehát közöttük abban állott, hogy a püspök földesúri joghatósága alá tartozván, évenként bizonyos pénzbeli és terménybeli adózást teljesítettek és peres ügyeiket saját földesuruk közege a püspöki udvarbíró intézte el. A harmadik, és pedig jelentékeny csoportja a lakosságnak &AMptaian káptalan földesúri hatósága alá tartozott. Ezek is külön községet 1lcpe ' alkottak saját külön bírájukkal és a XIII. században már semmiféle tekintetben sem tartoztak a főispán birói hatósága alá. A főispán hatósága Győrött akkor már csak a várnagy parancs- A főispán noksága alatt álló várőrségre terjedt ki. Győr lakossága tehát három hatosű * a községre oszlott fel e korban s e három község lakói nagyjából ugyan a város külön részein voltak csoportosítva, de nagyon természetesen a helyi viszonyok szerint a keveredés azért folytonosan meg volt. Különösen népes volt a káptalan földesúri hatósága alá tartozó rész, a mai belváros egy része. Ezen rész körül és a várba települtek le V. István uralkodása után a királyi polgárok is. Győr lakossága, annak daczára, hogy a kereskedelemmel és Föídmíveiparral való foglalkozás jelentékeny volt, túlnyomó részben mégis lesföldmíveléssel foglalkozott. A kiváltságos királyi polgárságnak V. István a tett szolgálatok fejében jelentékeny birtokokat ajándékozott, így a mai Pataházát, mely akkor Malomsok nevet viselt. A polgárság általában jó módnak örvendett, V. István alatt azonban a cseh háború következtében oly nagy károkat szenvedett és oly szegénységre jutott, hogy szegénységét maga a király hivatalosan nyilvánította ki okmányában. A győri polgároknak ez időbeli sze-* 4 poigárgény helyzetére világot vett azon körülmény, hogy midőn a cseh m í* ^~ háború alatt elpusztult házaikat akarták felépíteni, a király maga ajándékozott nekik e czélra karókat és sövényfalak készítésére -cserjéket. Ugyancsak ezt bizonyítja azon körülmény is, hogy a