Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.
Közép szélessége Abdáig 10°—12°, itt kitágul mintegy 40 ölre, de csakhamar ismét összeszorul, és Győrnél rendesen 20°—25° szélességivel bir. DO Közép mélysége 3'—6', mely azonban igen is változékony; száraz évszakban alig van vize, míg máskor medréből is kicsap és a partvidéket elborítja. Közép sebessége legkisebb vízállásnál 1', legniagasabbnál pedig 4' ; ugyanily körülmények között vizemésztése 300, maj d 7000 köbláb. Jelen elhagyott állapotában épen nem hajózható. A Rábca-szabályoz ás szükségességének érzete mindannyiszor fájdalmas hangokban tör ki, valahányszor a rakoncátlan vizek pusztítva száguldoznak a szomszédos tereken ; de azért a foganatosítás mindekkoráig a jámbor óhajok ködében lappang. Külön érdekeltség működik ezen ügyben is, mely azon szilárd meggyőződésre jutott, miszerint a Rábcának szabályozása csakis a Rábával együttesen oldható meg sikerrel. Szűk terünk nem engedi, hogy tervezeteket részletezzünk, melyek mindekkoráig csak a papir türelmes lapjain élnek. Elég legyen tehát e tekintetben is utalnunk Krisztinkovichnak fönnebb idézett emlékiratára, mely a Rábcaszabályozás mozzanataira szintén kiterjeszkedik. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal, hogy a bővebben érdeklődők figyelmébe ne ajánljuk azon átnézeti térképet, mely 1871-ben a in. k. államnyomdában jelent meg, s mely a Fertő tava kiszáradt medrének további vizmentesítésére tervezett vízépítéseket, névszerint a Rába, Rábca és Répceszabályozás műszaki tervezeteit tiszta áttekintésben adja. Ugyancsak a m. k. államnyomdában jelent meg 1871-ben a Fertő tavának, nemkülönben a Rábca és Repce folyóknak átnézetes hoszszelvénye, mely a vizállásokat és eséseket tisztán kivehető szinezéssel és számokkal adja. Patakok és mellékvizek. Marcal szabálytalan kis barna patak, mely a Bakony dny. végén ered ; több apró csermelylyel egyesülvén és Zalamegyén áthaladván, mint határvonal szorul Vas- és Veszprémmegyék közé, majd Marcaltő és O-Malomsok között eléri megyénket és a Rábával csaknem párhuzamos irányban K.-Arpás, Mórichida, Rába-Szt.-Miklós és Koroncó helységek határait átmosva, Gyirmóth fölött a Rábába szakad. Egész hossza 10 r, / 8 mfd., melyből megyénk területére 3 5 / 8 mfd. jut. Esése egész megyénk határáig 47' 3" 11'", vagyis 100 ölenkint 2" ; a megye határától pedig a Rábába omlóséig (1872-ki mérések szerint) 22' 6" 2"', tehát 100 ölenkint 1. 8 ".
