Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.
Átlagos szélessége ugy mint mélysége bajosan adható, men a partjain elterülő mocsárok úgyszólván medréhez tartoznak. A mérések csakis egyes helyekre szorítkoznak ; igy a gyirmóthi hídnál középszélessége 6°—7°, mélysége pedig 3'—4'. Vize torlódás folytán mindannyiszor kicsap medréből, valahányszor a Rába szine magasan áll. Közép sebessége legkisebb vízállásnál 0. S2 ", legnagyobbnál pedis 3. 5 ' ; míg vizemésztése ugyanily körülmények között majd 70. 2 , májé 998 köbláb. Jelen állapotában a Marcal szintén egyik csapását képezi megyénknek, melynek jelentékeny területét e folyónak szeszélyes vize teljeser haszna vehetienné teszi. Nem csoda, ha a Marcalszabályozás keresztül vitele régóta foglalkoztatja az érdekelt vidéket; az ügy azonban hasonló nehézségekre akad, mint a Rába és Rábca szabályozás ; az érdekek súrlódása és összeütközése miatt ezen ügy is csiga-módra halad. A megyénl kebelében alakult érdekeltség 1863-ban határozottan kifejezte, miszerint a Marcal szabályozását igen is forrón óhajtja, de csak a Rába szabályozásával együttesen, mert különben a Marcal szabályozása Győrmegyére nemcsak előnyöket nem hozna, de sor tetemes károkat teremtene. Az ügy fejlődésének hosszas menetét Krisztinkovich kimerítően adja többször idézett emlékiratában. Csiliz a csallóközi Somorja alatt a N.-Dunából mint régi Dunaág szakad ki, de torkolatánál részint már be van iszapolva, részint a dunai védtöltések által van elzárva, ugy hogy jelenleg egész Bakáig holt folyót képez, és csupán e helységnél lép fel önálló alakban, és saját fakadó vizeitől táplálva, kanyarulatával a Csilizközt határolja. Patasnál megyénkhez érve, ezt Komárommegyétől elkülöníti, s Kulcsod alatt a Holt-Dunába és ezzel együtt Szőgye átellenében a N.-Dunába szakad. Megyénket 3% mfd hosszúságban mossa ; szélessége 30—40^ mélysége 1°—2°. Folyása igen lassú, vize igen kevés; medrét sürü nádasok lepik, partjait pedig védtöltések szegélyezik. A Duna magas vízállásánál erősen torlódik és pedig fel egész Patasig, s ilyenkor töltésein is átcsap. Bakonyfolyás nevezettel több apró patak van megyénk területén, melyek mindannyian a Bakony talaján fakadt csermelyeknek köszönik eredetöket, s melyek rendes körülmények között ugyan szerényen csörgedeznek alá, sőt száraz időjárással erök teljesen is kiapad; de i olykor — főleg záporesők alkalmával, sebesen rohanó hullámokat hömpölygetnek és pedig nem ritkán oly tömegben, hogy rohamosan csapnak ki a csekély mederből.
