Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.

alatt megyénk nyugoti sarkán Kapi helység fölött Győrinegye hatá­rához ér, s miután egy jó darabon határvonalat képezett Mosony- és Győrmegyék között, Börcs közelében tisztán ez utóbbinak területére lép, Tóközt áthasítja, Győr-Ujvárost Győr-Szigettől elválasztja, s a püspökvár sarkán — elhagyott testvérével a Kábával egyesülvén, néhány ölnyi távolban már a Kis-Duna szőke habjaiba olvad. Medre egész a megye határáig csatornaszerü, innen kezdve azonban sürü kanyargással kigyózik, mi közben Kapi, Réti, Börcs, Abda és Pinnyéd helységek határait locsolja. Az Öreg-Rábán — közvetlenül a K.-Rába torkolatán alul rőzse — gát van húzva, mely az egész medret átfogja és a Rába vizét oly magasra, dagasztja, hogy a K.-Rába torkolatán lévő 3° széles zsilipen át a malmok hajtására elegendő vizet lehessen ereszteni; e zsilipnek ászok­fája 3' 4" ll'"-lal fekszik magasabban mint az Öreg-Rába torkolatának 1864-ik évi april hó 26-án észlelt vizállása. E duzzasztó gát és zsilip képezik tehát a K.-Rábának s igy a Rábcának is egyik tápszerkezetét, mely gát ugy van alkotva, hogy az Öreg-Rába árvizeit a K.-Rábából kizárja, ós ebbe mindig csak annyi vizet szolgáltasson, a mennyi a malmok hajtására szükséges. A Rábca tehát voltaképen rendes értelmében folyónak nem is nevezhető, a mennyiben nem képezi források, patakok s egyéb eleven vizek közvetlen lefolyását, hanem inkább csak a mocsárok magasabb állású vizeinek levezetésére szolgál ; s ha az Ikva, de különösen a Repce Vadvizei áradásaikkal időnkint medrét cl nem özönlenek, és a K.-Rába malom csatornája nem táplálná : alig is szerepelne másként mint ér, mely a Dunával érintkezve a vizek áradásainak hullámzó játékát üzi, míg az év nagyrészében medre üresen maradna. De habár a Rábca természetszerűleg épen a Fertő és Hanság mocsarainak levezetésére volna hivatva, — e feladatának is tökéletlenül felel meg, mert századokon át emberi kéz által mitsem gondozva, szint­oly parlag jellemet öltött, mint megyénk egyéb folyói. A Rábca hossza a Repcével történt egyesülésétől egész a Dunába omlóséig: 9 2 / 8 mfd., melyből megyénkre (Kapitól-Győrig) 7 mfd. jut; ez utóbbi távolságon összes esése legkisebb vizállás mellett 12', és 100 ölenkint 6'"; míg a legmagasabb vizállás mellett 8' 8", és 100 ölen­kint 4. 4 '". E jelentéktelenül csekély esés oka egyrészről a mély és iszapos mederben, másrészről azon körülményben rejlik, mely szerint magasabb vizállás alkalmával vizét a Duna és Rába visszaszorítja.

Next

/
Thumbnails
Contents