Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.
A kormány átértvén azon szerepet, melyet a Rábaszabályozás nemcsak a közvetlenül érdekelt terület, — de egyszersmind nemzetgazdászatunk felvirágoztatásában képvisel, — azé rdekeltség méltányos óhaját teljesítendő, a hiányzó előmunkálatok elkészítésére még ugyanazon évben kir. mérnököket küldött ki, kik is munkálataik alapján tervezeteiket ármentesítési ugy mint hassznosítási irányban elkészítették. A tervezet lényegét következőkben foglalhatjuk össze: A Rábának 95 kanyarodását át kell vágni, mivel ez által a vízfolyás egyenesebb, rövidebb, s a meder szabályszerűbb lesz, a nagymérvű partomlások megszűnnek, a felduzzadt vizszin alább száll, jégtorlaszok nem képződnek; de továbbá ezen átvágások nagyban megkönnyítik az anyameder mentében ásandó csatornák létesítését. Az átvágások folytán a Rába hossza az ország határától Győrig 26y 8 mfd, — tehát 9 3 / 8 mfddel rövidebb lesz, mint jelenleg; s megyénkben a folyó hossza 3 2 / 8 mfddel rövidebb, tehát csak 5 2 / 8 mfd lesz. Esése legnagyobb vizállás mellett az ország határától Győrig 100 ölenkint 5", névszerint pedig megyénkben 1. 2 " lesz. Közép sebessége 10. 62 láb, — s az idő, mely alatt hazánk területén a Dunába ömlik, 16 óra 24 perc lesz, s ezen útját 13 óra 6 perccel gyorsabban futja meg, mint jelenleg. A Duna kártékony visszahatásának ellensúlyozására Győrtől egész R.-Szt-Mihályig erős védtöltések építendők; a Rába medréből valamennyi vízduzzasztó malomgát eltávolítandó; a malmok az e célra külön tervezett csatornára helyezendők, azok pedig — melyek a főfolyamon maradnának, — külön csatornákon nyernék őrlő vizöket ; s végre a tervezett csatornák rétöntözésre is szolgálnának. Az ügynek műszaki oldala tehát a kivitelre már megérett, de nem igy a pénzügyi oldal, mely végre is egyedül határoz ily vállalatnak élete fölött. A rábamelléki érdekeltség saját közreműködésén kívül országos támogatást óhajt, mert az ügy habár első sorban sajátja, de bizonyára nem csekély mérvben érinti a szélesebb körű országos érdekeket is. Vajha a közel jövő meghozná a kérdés sikeres megoldását! Rábca. Már fönnebb említők, miszerint a Rába Vasmegye ék. határánál ketté hasad, s egyik ága Öreg-Rába vagy egyszerűen csak Rába nevezet alatt keletnek tartva, megyénken át Győrnél a Dunába ömlik; másik ága pedig mint Ki s-Rába éjszaki irányban haladva Sopronymegyén keresztül a Hanság felé veszi útját, s miután a kapuvári erdőben a Repce patakkal egyesült, keletnek fordul, és Rábca nevezet
