Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.

vidékre. A hirtelen hóolvadásből keletkezett nagy viztömeg u. i. a malomsoki, sobori és árpási szerfelett magas malomgátak által természetes lefolyásában akadályozva lévén, a védtöltéseket áttörte, s körülbelül 24 helység határát annyira elborította, hogy csakis a dombosabb helyek maradtak itt-ott szárazan; s a pusztító elem hullámai egészen föl Sövényháza és Kapi helységekig szertebarangoltak. Ki számítja fel mindezen károkat ? — Sa gondatlanság boszuló angyala századok óta évről-évre megkívánja roppant áldozatát! E súlyos bajokon csakis a Rába gyökeres szabályozása segíthet* Ezen eszme épen nem uj ; felmerült ennek szükségérzete már a 17-ik században; történtek is némi lépések, a nélkül, hogy a csomó egész napjainkig megoldatott volna. A szabályozási ügy hosszas folyamának részletezése meghaladja jelen feladatunk körét, s e helyütt csakis e század fő mozzanataira szorítkozhatunk.*) A szabályozási előmunkálatok 1828-ban indultak meg, melyek a következő években befejeztetvén, 1838-ban Győrben a Rábaszabályozási bizottság tanácskozmányra ült össze. Határozatai azonban nem csak hogy foganatot nem nyertek, de a rá következett zavaros időszak alatt a szabályozási munkálatok nagy része el is veszett, s az ügy huzamosabb időre háttérbe szorult. 23 év mult el, míg ismételt panaszok és kérelmezések folytán az 1858—1861 évi időközben egy ujabb szabályozási tervezet készült és pedig a kormány által előlegezett költség igénybe vétele mellett. E tervezet tisztán műszaki adatokból összeállítva a Rába folyót oly rendes mederbe szorítja vala, mely az időnkint előforduló legnagyobb árvizeket is az árkiöntés veszélye nélkül biztosan levezethesse. Az ügy megvitatására és foganatosítására alakult érdekeltség 1870-ben jött össze Szombathelyen tanácskozmányra, mely alkalommal a szabályozási ügyet a közmunka és közi. minisztérium pártfogásába ajálva, kérelmében főleg a következőket hangsúlyozta: hogy a kormány két irányban készíttessen célszerű tervezetet, névszerint a) ár mentesítési szempontból a vizlevezetós, valamint a külön csatornára helyezendő malmok érdekében; b) ármentesítéssel összekötött hasznosítási szempontból a hajózás, ipar és gazdászat érdekében, és pedig egy hajózható és egy malomhajtó valamint öntöző-csatorna létrehozatala által. *) Kimerítően tárgyalja a Rába-szabályozás fejlődését Krisztinkovich Edének »Tuldunai közép- s felvidék vizeinek szabályozásáról**, kiadott munkálata, valamint Vargyas Endrének a »Sopron« cimü hetilapban (1871) „R á b aszabályozás« cím alatt közlött cikksorozata.