Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)
Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.
a környező földrétegekbe, s a talaj viz felszíne lassankint szintén emelkedik ; épen ellenkező áramlat áll be akkor, ha a folyam apad. A talaj viz természetesen sokkal lassabban sziirenkezik át a rétegeken s igy későbben jut el a folyamig, mint viszont ; ez okból az esőzések és hóolvadás által összegyülemlett talajvíz tápláló ereje csak hetek, sőt hónapok múlva, rendesen a nyári hónapokban mutatkozik a folyamon. Káros elemmé fajul nem ritkán a talajvíz Csilizközben, mely rendkívül alacsony fekvésénél és könnyű talajánál fogva sokat szenved a fakadó vizektől. U. i. már fönnebb említők, miszerint a Duna színének Szapnál észlelt legalacsonyabb állása 341' 6" 5"' az adriai tenger szine fölött; míg Csilizköz legmagasabb foldszine 360' 2" 6"', a legalacsonyabb pedig 350' 9' 2"' ugyancsak a tenger szine fölött. Ezen adatokból önként érthető ama közel lehetőség, mely szerint a talaj viz közép vizállás mellett is könnyen feltör a talaj felszínére. A Duna jobbpartját magasabb fekvése eléggé biztosítja a talajvíz felfakadása ellen. A Duna ágak sehol nem találhatók oly sűrűen, mint Pozsonytól egész Szapig, hol is mintegy 10 elsőrendű, s 30—50 kisebb elágazás osztja meg a folyam vizét. A főbb ágak közöl egy, t. i. az ásványi — megyénk területére esik, s körülbelül 7000 köbláb vizet szakít le az anyafolyó kebeléről, melyet azonban nemsokára ismét visszaömleszt. Maga a Csiliz folyó szintén ágszakadásnak tekinthető, a mennyiben a főfolyamból Bakánál kihasadván, az öreg Dunával Csilizköz területét alkotja, és Szőgye átellenében visszaömlik az anyamederbe. A kisebb ágak menete, de sőt a nagyobbaké is folyton változik : egyik helyen eliszaposodik, s uj medret nyit magának. A nagyobb ágak magasabb vizállás mellett rendesen hajózhatók. Akiszakadások kezdetben átalában keskeny mederrel és nagy sebességgel bírnak, visszafordulásuknál azonban szélesebb mederrel, kisebb sebességgel és vízmennyiséggel ömlenek a főfolyamba. Vizveszteségök főleg az elpárolgásnak tulajdonítandó, inert az elszivárgást a meder agyagos feneke alig engedi meg; magas vizállás mellett azonban az oldal-elszivárgás is lehetségessé válik, és pedig a partok laza alkotású felső rétegein át. A számtalan ág-szakadás valóságos sziget-tömkeleggé alakítja a Duna ezen tájait. A Duna szabályozása*) nemzetgazdászati szempontból való*) Adataimat nagyrészt a „Csallóköz vízszabályozási társulat'' által kiadott ,,Csallóköz vizmentesítése 185-i-től—l867-ig u cimü füzetből merítettem.
