Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.

úilönbséget mutatnak, mindazonáltal az i ngadozás nem szokott hirtelen történni és nem is csap át a szélsőségekbe mint pl. a Tiszánál. A vizálások valamint a védtöltések és a Dunamellék talajmagasságai mind a iomáromi vizmérce 0 pontjához viszonyíthatok legbiztosabban, mely s a Dunának több éven át tapasztalt legkisebb vizállását képviseli; a kdzmérce közvetítésével azután minden adatot könnyen visszavihetünk iz adriai tenger szinére. A vízállás szélsőségeit következő adatok jelelik: 1853. jun. 30-án volt Szapnál az eddig észlelt legmagasabb vizíllás 363' 7" 1"', a legkisebb pedig ugyané helyen 341' 6" 5'" az ídriai tenger szine fölött. Bírunk ezenkivül még néhány évről adatoiat, melyek szerint a legmagasabb vizállások tavaszszal a jégolvadás ilkalmával jelentkeztek; s épen ezen okból nem vehetők ezen adatok rányadókul a vizállás szabad változásainak megítélésére. Legbiztosabb ;ájékozást nyújt a fönnebb érintett 1853-ik évi nyári áradat, mely tisztán a vizmennyiség egyetemes szaporodásának eredménye volt. A vizállás átlagos változatainak megitélésére szolgálhatnak a Grönyőnél tett észleletek, melyek szerint e helyen a legmagasabb vizállás 3 pont felett: 15' 2" legkisebb pedig 4' 11", 0 pont alatt; az ingadozás tehát 20 lábat tesz. Átalában véve a Duna vizmagassága az utolsó évtizedben kisebb volt, mint az előbbi években, mint ezt az egyes helyeken vezetett észleleteken kivül a gőzhajózási társulat évi jelentései is tanúsítják. Ez utóbbinak az 1861. üzleti évről szóló jelentése szerint, ez évben a vizállás oly kedvezőtlen volt, mint a társulat fennállása óta még sohasem; iz 1862. és 1863-ik évi vizállás átalában még kedvezőtlenebb volt. E tények eléggé jelzik, miszerint az alacsony vizállás alig tekinthető ;öbbé rendkivüli eseménynek, de igenis rendes jelenségnek; melynek 3gyik okát a gőzhajózási társulat azon körülményben keresi, miszerint i védtöltések közé szorított folyó gyorsabb lefolyást nyert, s igy :orlódása csekélyebb. A Duna sebességét természetesen a folyónak szélessége, medrének alakulata és a vizesés határozzák meg. Alacsony vizállás mellett sodrának középsebessége Pozsony és Gönyő között 3—4 láb; névízerint Szapnál 2.

8567 láb, N.-Bajcsnál pedig 3.

3389 láb. A kanyarokban, •őleg ezeknek külső szélén a sebesség jóval nagyobb, ugy, hogy egyes nerészebb kanyarulatokon 8—11' sebesség is előfordul. Vizmennyisége meglehetősen állandó, mint ezt nagy f'olyanoknál rendesen tapasztaljuk. A másodpercenkint alárohanó vizmeny-