Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Első rész. TERMÉSZETI VISZONYOK. - 4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.

m 54 nyiség (másként vizemésztet) megitélésésére szolgáljanak ezen adatok a vizemésztet Szapnál: 37999.

8 köbláb; N.-Bajcsnál 38001.

3 köbláb; él Gönyőnél — a győri Dunaág beömlése után közép vizállás mellet 67376 köbláb. A Duna partjait megyénk határain belül könnyű alkotású alacsony fekvésű laza talajok képezik. Pozsonytól csaknem megyénl határáig magasabb és szilárdabb partok kisérik a folyót ; itt azonban a; erősebb alkotású partok 400—800 ölre befelé vonulnak, s a Dunánál közvetlen partjai mozgékony homokdarából, fövényből és lisztfinomsági iszapból állanak. A merő öntésekből emelkedett partot főleg a gőzhajók habolási könnyen szaggatja; igy képződnek egyrészről a tekintélyes kanyarok míg másrészről a folyam medre a túlsó parttól behúzódik. A tetemei kárral járó partszaggatás ellen a kormány költséges kopárt védezetekét emelt több helyen, főleg pedig a nagy kanyarokban, hol : partnak aláásása és szakadozása legnagyobb mérvűnek mutatkozott E partvédezetek 3 öl magas kőburkolatból, alul pedig erős kőhányásbó állnak, Ily partvédezet van: Ásványon 439 öl hosszú, Szapnál 2655 „ „ Medve fölött 803 „ „ Medvén alul . . . . . . . 1311 ,, „ Medvén ennek folytatása lesz . . 600 „ „ N.-Eajcson 353 ,, „ Szőgyén 950 „ „ Szőgyén ennek folytatása lesz . . 300 „ „ Gönyön 363 „ ,, Összesen tehát elkészült . 6874 öl, és jelenleg építés alatt van 900° hosszú partvédezet. Az áradmányi partok a közép vizállás fölé átalában csak 3—i lábnyira emelkednek, s majdnem mindenütt vízszintesek; kivétel csakis egyes pontokon mutatkozik, hol a part magasabban emelkedik a vi; szine fölé. A partokat mindenütt nád, fűz, nyár stb. borítják, de kalász sehol nem lengetnek. A Duna medre és szigetei. Az alacsony és laza partok a folyó; nem tarthatják meg medrében, az tehát szétterül, sokszorosan eloszlil és szétágazik, sőt ágainak sodra is minduntalan változik, — széthasad majd ismét egyesül. Gyakran a folyam főágában is alig lehet mondani hogy hol van sodra. A hol ez megoszlik, ott két vonala között hÖmpölyrt hömpöly rakódik le, mígnem egy hosszúkás zátony támad, mely közepei