Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Egyházi és vallási állapot a múltban

E posványos telket nagy költséggel feltöltötték, s itt tették le 1784, jun. 1-én máig is fennálló templomuk alapkövét, mely 1785-ik évi advent első vasárnapján felszenteltetett, miután nov. 25-én a Róth András udvarán állott ideiglenes fa-templom szétbontatott. Mindennek emlékét a templom középajtaja fölött látható felirat Őrzi. Ugyanezen telken épültek a paplakok és iskolák, majd később a tanítólakok. 1783-ban az evang. egyház 2354 —, a ref. egyház pedig 577 lélekből állott. A reform, egyház a türelmi parancs védpaizsa alatt szintén az alakulás gondjaival kezdett foglalkozni. S mivel a fejedelmi parancsban az egyház alakítása 100 család létezésétől tétetett függővé : a városi tanácshoz ez ügyben egy vizsgáló bizottmány kiküldetéseért folyamodott. E bizottmány 100 házbirtokos család kimutatását követelte, a mi teljesíthető nem levén, a reform, egyház a megalakulásra képtelennek nyilváníttatott. De felsőbb hely a bizottmány véleményét elvetvén, jogosultságot nyert az egyház arra, hogy — ha elégséges eszközökkel rendelkezik, — imaházat építhet, lelkészt és tanítót hivhat. Az eszközök elégségét szintén kétségbe vonta a városi hatóság ; de e nehézség a készpénz, kötelezők, és az építési terv felmutatása által azonnal eloszolván, a cél kiviteléhez még csupán a helyiség hiányzott. Folyamodott tehát a gyülekezet ismét a városi hatósághoz ily helyiség kijeleléséért; a hatóság által a kijelelt helyiséget azonban el nem fogadhatván, 1783-ban az Újvárosban Matkovics család által birt „vörös ökör"-höz címzett fogadót vásárolta meg, s ebben a lelkészi és tanítói hivatalokat elhelyezvén, keleti oldalán imaházat rögtönzött, melyet 1784, dec. 14-én ünnepélyesen felavattatván — közhasználatra megnyittatott. A türelmi parancs felhatalmazta a protestáns egyházat lelkész és tanító tartásra s így arra is, hogy egyházi cselekvényeit függetlenül végezhesse. 1784-és 1785-ben mégis a kormányhoz kellett folyamodnia, hogy hiveinek keresztelését, esketését és eltemetését kizárólag saját lelkészei végezhessék; 1786-ban pedig iskolatartási jogának szentesítését kérte; folyamodványai mind kedvező eredményt arattak. 1789-ben a templom keleti oldalán a kir. kamara emelte saját épületét, mi ellen haszontalanul tiltakozott a gyülekezet a városi és megyei hatóságnál úgy mint a kamarai igazgatónál. Végre a fejedelemhez nyújtotta be panaszát, ki azonban előbb síiba szállt, mintsem a bajt orvosolhatta volna. Az 1790-ik évi vallástörvény uj korszakot idézett elő a protestáns egyház életében, s mi a múltban csak vágy, remény és óhaj volt, az