Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Egyházi és vallási állapot a múltban

most teljesülni kezdett, A protestáns kézművesek mesterekké lehettek, céhekbe léphettek. A birtokszerzés nem köttetett többé a kath. lelkész számára teljesítendő fizetési kötelezettséghez. Révfaluban és Szigetben a temetkezési jog a protestánsok részére kedvezőleg döntetett el. Beléphettek a protestánsok a városi tisztviselők sorába is. 1802, márc. 20-án hirdettetett ki Győrött a türelmi parancs. Legújabban lőn kivíva — és pedig a kath. képviselők közreműködésével, protestáns egyházaiknak a városi közpénztárból lélekszám szerint valóaránylagos segélyezése, sat. E kedvező körülmények folytán a protestáns egyházak számban úgy mint erőben egyaránt gyarapodtak. Ennek köszönhető, hogy a reformáltak roskatag lelkész-lakuk helyett 1863-ban ujat építhettek, a mi különben a többi hitfelekezetek áldozatkészségéről és testvéries vonzalmáról is tanúskodik. *) A győri izraelita hitközség története. 4 Wotticz Károlytól. A győrvárosi és megyei zsidóság régibb viszonyait illetőleg osztozott a zsidók országszerte közös sorsában; nevezetesen régi törvények tiltják a zsidóknak városokban való letelepedését; ez tehát Győrvárosra nézve is állott; csakis a vásári alkalmak voltak azok, mikor bejönniök szabad volt ; a város helyett kezdet óta a megyére voltak utalva, különösen Győr-Sziget község volt az, mely főleg a városhoz közel fekvése miatt szivesen keresett letelepedési hely volt rajok nézve. Mily szigorúak voltak a régibb törvények, világosan mutatja azt egy történeti példa, midőn Montecuccoli tábornok 1669, márc. 3-án a városba lassankint beszivárgott zsidókat innen kitiltotta, s a vármegyét figyelmeztette, hogy azt jövőre tűrni nem fogja, és a zsidóknak vásárokon kivül a városba belépést meg nem engedi. De utóbb is — midőn a törvények szelleme más irányban már enyhülni kezdett,— csupán a zsidók nem részesültek a törvény részéről semmi védelemben. Sőt voltak egyenesen ellenök intézett rendeletek; *) A protestánsok viszonyait illetőleg a megyében utalunk ,,a megye helytörténetében" felhozott adatokra, névszerint a kővetkező helységeknél: Hédervár, Kapi, Patás, Pataház, Szap, Bőny, Mindszent, Ságh, Tááp-Szt.-Miklós, Baboth, Gyarmath, K.-Baráth, Gyömöre, Kajár, Malomsok, Mórichida, Péc, Rába-Szt.-Mihály, Szemere. Szerk