Kruesz Krizosztom, Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása (Budapest, 1874)

Harmadik rész. TÖRTÉNETI VISZONYOK. - Egyházi és vallási állapot a múltban

kisegítésére és a végből, hogy a német fiukkal catbecbizatiókat tartson ; ily szolgálatokra Fel-Pécen és Téthen azon ifjak is köteleztettek, kik a gyülekezetnél letett alapítványokból akadémiai segélyben részesültek. A gyülekezet könyvtára is részben Fel-Pécre, részben Téthre szállíttatott Őrizet végett. A gyülekezet ingatlan vagyona u. m. szántóföldjei, hagyományozott házai, szőlei egyes gyülekezeti tagok nevére voltak irva. A templom ingóságai, u. m. urvacsorai edények, terítők, gyertyatartók szintén egyes hiveknél voltak letéteményezve. A reform, egyház presbyteriuma szintén gondoskodott híveinek lelki táplálékáról, és pedig úgy, hogy a szomszéd szemerei egyházban működött lelkész és tanító díjazásához évenkint jelentékeny összeggel járulván, ezeknek szolgálatát vette igénybe; ugyanoda vitte a sacramentumok kiszolgáltatásához szükséges edényeit és egyéb kincseit; gymnásiuma könyvtárát pedig őrizet végett a nagy-kőrösi iskola igazgatóságának küldötte el, kisérő levelében ünnepélyesen kijelentvén, hogy kedvezőbb napok beálltával azt ismét visszakövetelendi. Időközben a szabad vallásgyakorlat visszanyerhetése végett megmegujíttattak a folyamodások, de minden siker nélkül. 1771-ben a protestánsoktól elvett egyházi épületek eladatása rendeltetvén el, a reformátusok épületeit Mullárcz Henrik orvos és neje vették meg, s helyére a szt. Háromságról címzett — máig is fennálló kórházat alapították. *) Az evangélikusok épületei ez alkalommal bezárattak, utóbb elpusztultak, s érettök kárpótlást csak az 1784-ben kelt kir. rendelet folytán kaptak. Ezeknek helyén épült 1841-ben a mai újvárosi kath. plébániatemplom. 1781- ben a szabad vallásgyakorlat megadatván, az evangélikusok két lelkészt hivtak, kiknek egyike Eáth Mátyás pozsonyi lelkész és az első magyar hirlap szerkesztője volt. 1782- ben a türelmi parancs kihirdettetvén, újra megalakultak a gyülekezetek. Az evangélikusok templomépítési engedélyt csak egy évvel később nyertek, addig Újvárosban Róth András udvarán építettek ideiglenes fa-templomot, mely 1783-ban már készen állott. Ugyanazon évben a magyarok újvárosban —, a németek pedig a belvárosban építendő templomuk rajzait terjesztették fel. Azonban eladó lévén a Rába és Rábca parton levő várerődítési terület, ezt az evangélikusok megvették, s e vételeket 1784-ben ő felsége is megerősítette. , ' ' A—— *) Lásd ,,Kórházíik"-nál 348. lapon. — Szerk.